Összesen 1,4 milliárd lej (több mint 300 millió euró) folyt be az első félévben a költségvetésbe a Ponta-kabinet által kivetett úgynevezett oszlopadóból, illetve az üzemanyagok hétcentes plusz jövedéki adójából – derül ki az országos adóhatóság által a Ziarul Financiar gazdasági és pénzügyi napilap rendelkezésére bocsátott adatsorokból.
2014. szeptember 02., 16:522014. szeptember 02., 16:52
A lap újságírója azonban arra is felhívja a figyelmet, hogy az adóbevételek az első félévben a bruttó hazai termék (GDP) 15 százalékára estek vissza, az elmúlt négy év leggyengébb féléve volt tehát a június végén lezárult.
Mint rámutatnak, az új dézsmák közvetlenül a cégekre hatottak ki, megfojtva a gazdaságot, az ország így technikai recesszióba került, vagyis két egymást követő negyedévben visszaesést regisztráltak.
Az üzletemberek szerint a két új adónem, a fogyasztás bátorításának elmaradása, illetve az állami és magánbefektetések hiánya vezetett a gazdaság visszaeséséhez.
A költségvetési bevételekre is felemás hatást gyakoroltak az új illetékek: a befolyt 1,4 milliárd lej ugyan 1,5-ször magasabb volt a pénzügyminisztérium által vártnál, a büdzsé bevételei mégis 4,5 milliárd lejjel maradtak el a tervezettől. Nem jöttek be a kormány számításai például az üzemanyagok plusz jövedéki adójával kapcsolatban, az adóhatóság statisztikái szerint az államkassza április és június közötti bevételei alulmúlták a megelőző három hónap adatait.
Mint kiderült: április–júniusban a különleges fogyasztási adókból – amelyek közé a hétcentes illeték is tartozik – 2,17 milliárd lej folyt be, ez több mint 380 millió lejjel kevesebb a január–márciusi bevételhez képest. Ennek oka, hogy az elmúlt hónapokban jelentősen visszaesett a benzinkutak forgalma, a közúti fuvarozók például, ha csak tehetik, külföldön tankolnak.
Március óta 6,5 százalékkal csökkentek az eladások. Victor Ponta miniszterelnök ezzel kapcsolatban egyébként a Digi24 hírtelevíziónak nyilatkozva nemrég úgy vélekedett, hogy mindez annak tudható be, hogy a kereskedők egy része mostanáig a raktáron felhalmozott adózatlan üzemanyagot árusított, ezért csak „év végén kell levonni a következtetéseket.”
A Pénzügyi Tanács ugyanakkor augusztus elején arra hívta fel a figyelmet, hogy elmaradtak a várakozásoktól az általános forgalmi adóból (áfa/TVA) befolyt összegek is, emiatt a kormány kénytelen volt lemondani az európai uniós projektek társfinanszírozásáról. A szakemberek arra figyelmeztetetnek, hogy a költségvetés hiánya még nagyobb lehet a vártnál, amennyiben 5 százalékponttal csökken a munkáltatók által fizetett társadalombiztosítási járulék értéke.
Mint ismeretes, a kormány október elsejétől tervezte az intézkedést, amire a parlament mindkét háza rá is bólintott, Traian Băsescu államfő viszont nem hirdette ki a törvényt, hanem visszaküldte azt megfontolásra a törvényhozók elé. A szenátus augusztus végén rendkívüli ülésszak keretében fogadta el változatlan formában a jogszabálytervezetet, ami hamarosan a képviselők elé kerül. Az előzetes bejelentések értelmében az alsóház is változatlan formában küldi vissza az államelnökhöz a dokumentumot.
Băsescunak így már csak egy lehetősége marad a törvény mielőbbi hatályba lépésének megakadályozására vagy késleltetésére, az alkotmánybíróságtól kérhet jogorvoslatot. Az államfőnek egyébként nem a nyugdíj-járulék csökkentése nem tetszik, hanem azért utasította el a jogszabály aláírását, mivel szerinte a kormány nem jelölte meg, hogy milyen forrásokból kívánja pótolni az intézkedés nyomán kieső költségvetési bevételeket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Energiaügyi fogyasztóvédelmi központ jön létre egy olyan időszakban, amikor az energiaárak, a számlák és a szolgáltatókkal fenntartott viszony továbbra is kiemelt jelentőséggel bírnak a romániai fogyasztók számára.
Közvitára bocsátották kedden a villamosenergia-tároló rendszerek támogatási útmutatóját, azaz fény derült a várva várt napelemes Zöld ház program idei, kizárólag akkumulátorok beszerzését támogató kiírásának részleteire.
Románia az elkövetkező napokban nem szembesül az áramellátás biztonságát érintő kockázatokkal, azonban a kánikula miatt a fogyasztás meghaladja majd a 7000 MW-ot, és nőni fog az importigény – jelentette ki Cristian Bușoi.
Románia is bekerült azon tíz európai ország közé, amelyek a legkedvezőbb körülményeket biztosítják a távmunkát végzők számára – derül ki egy friss összehasonlításból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!