
Összesen 1,4 milliárd lej (több mint 300 millió euró) folyt be az első félévben a költségvetésbe a Ponta-kabinet által kivetett úgynevezett oszlopadóból, illetve az üzemanyagok hétcentes plusz jövedéki adójából – derül ki az országos adóhatóság által a Ziarul Financiar gazdasági és pénzügyi napilap rendelkezésére bocsátott adatsorokból.
2014. szeptember 02., 16:522014. szeptember 02., 16:52
A lap újságírója azonban arra is felhívja a figyelmet, hogy az adóbevételek az első félévben a bruttó hazai termék (GDP) 15 százalékára estek vissza, az elmúlt négy év leggyengébb féléve volt tehát a június végén lezárult.
Mint rámutatnak, az új dézsmák közvetlenül a cégekre hatottak ki, megfojtva a gazdaságot, az ország így technikai recesszióba került, vagyis két egymást követő negyedévben visszaesést regisztráltak.
Az üzletemberek szerint a két új adónem, a fogyasztás bátorításának elmaradása, illetve az állami és magánbefektetések hiánya vezetett a gazdaság visszaeséséhez.
A költségvetési bevételekre is felemás hatást gyakoroltak az új illetékek: a befolyt 1,4 milliárd lej ugyan 1,5-ször magasabb volt a pénzügyminisztérium által vártnál, a büdzsé bevételei mégis 4,5 milliárd lejjel maradtak el a tervezettől. Nem jöttek be a kormány számításai például az üzemanyagok plusz jövedéki adójával kapcsolatban, az adóhatóság statisztikái szerint az államkassza április és június közötti bevételei alulmúlták a megelőző három hónap adatait.
Mint kiderült: április–júniusban a különleges fogyasztási adókból – amelyek közé a hétcentes illeték is tartozik – 2,17 milliárd lej folyt be, ez több mint 380 millió lejjel kevesebb a január–márciusi bevételhez képest. Ennek oka, hogy az elmúlt hónapokban jelentősen visszaesett a benzinkutak forgalma, a közúti fuvarozók például, ha csak tehetik, külföldön tankolnak.
Március óta 6,5 százalékkal csökkentek az eladások. Victor Ponta miniszterelnök ezzel kapcsolatban egyébként a Digi24 hírtelevíziónak nyilatkozva nemrég úgy vélekedett, hogy mindez annak tudható be, hogy a kereskedők egy része mostanáig a raktáron felhalmozott adózatlan üzemanyagot árusított, ezért csak „év végén kell levonni a következtetéseket.”
A Pénzügyi Tanács ugyanakkor augusztus elején arra hívta fel a figyelmet, hogy elmaradtak a várakozásoktól az általános forgalmi adóból (áfa/TVA) befolyt összegek is, emiatt a kormány kénytelen volt lemondani az európai uniós projektek társfinanszírozásáról. A szakemberek arra figyelmeztetetnek, hogy a költségvetés hiánya még nagyobb lehet a vártnál, amennyiben 5 százalékponttal csökken a munkáltatók által fizetett társadalombiztosítási járulék értéke.
Mint ismeretes, a kormány október elsejétől tervezte az intézkedést, amire a parlament mindkét háza rá is bólintott, Traian Băsescu államfő viszont nem hirdette ki a törvényt, hanem visszaküldte azt megfontolásra a törvényhozók elé. A szenátus augusztus végén rendkívüli ülésszak keretében fogadta el változatlan formában a jogszabálytervezetet, ami hamarosan a képviselők elé kerül. Az előzetes bejelentések értelmében az alsóház is változatlan formában küldi vissza az államelnökhöz a dokumentumot.
Băsescunak így már csak egy lehetősége marad a törvény mielőbbi hatályba lépésének megakadályozására vagy késleltetésére, az alkotmánybíróságtól kérhet jogorvoslatot. Az államfőnek egyébként nem a nyugdíj-járulék csökkentése nem tetszik, hanem azért utasította el a jogszabály aláírását, mivel szerinte a kormány nem jelölte meg, hogy milyen forrásokból kívánja pótolni az intézkedés nyomán kieső költségvetési bevételeket.
Júliusban fokozatosan csökkenhetnek az üzemanyagárak Romániában: a 95-ös benzin literenkénti ára 7,90 és 8,20 lej közé, a gázolajé 8,40 és 8,80 lej közé eshet vissza – véli Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
A romániai építőiparban dolgozók egyre borúlátóbban ítélik meg az előttük álló időszakot: a megkérdezett vállalkozók 83 százaléka biztosra veszi, hogy a következő 12 hónapban tovább emelkednek az árak.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök csütörtökön kijelentette, hogy az üzemanyagárak csökkenése várható a következő napokban, ahogy a vállalatok elkezdik az alacsonyabb áron beszerzett készletek értékesítését.
Romániában egyelőre nem elég fejlett az úgynevezett internship (szakmai gyakorlat) jelensége, amikor időszakos, gyakorlatorientált munkalehetőséget biztosítanak egyetemisták, frissen diplomázottak számára a vállalatok, intézmények vagy szervezetek.
Az RMDSZ politikusa egy csütörtöki szakmai rendezvényen emlékeztetett arra, hogy a közel-keleti konfliktus kirobbanásakor a gázolaj ára gyorsan emelkedett, ezért szerinte a nemzetközi jegyzések visszaesése után hasonló ütemű árcsökkentésre lenne szükség.
Verőfényes napsütéses nyári napokon esz a fene a leginkább amiatt, hogy a napelemes rendszerem újra és újra leáll – nem meghibásodás, hanem a hálózati túlfeszültség miatt. Saját tapasztalatok alapján próbáltam utánajárni a problémának.
Július elsejével életbe lépett a 150 eurónál kisebb értékű, unión kívülről érkező e-kereskedelmi csomagokra vonatkozó vámmentesség eltörlését előíró jogszabály.
A legtöbb töltőállomáson azonnal éreztette a hatását, hogy június 30-án lejárt az iráni konfliktus nyomán meglódult kőolajárak által elkerülhetetlenné tett válságintézkedések hatálya. Volt, ahol gázolaj ára 38 banival is nőtt július első napján.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
szóljon hozzá!