
Összesen 1,4 milliárd lej (több mint 300 millió euró) folyt be az első félévben a költségvetésbe a Ponta-kabinet által kivetett úgynevezett oszlopadóból, illetve az üzemanyagok hétcentes plusz jövedéki adójából – derül ki az országos adóhatóság által a Ziarul Financiar gazdasági és pénzügyi napilap rendelkezésére bocsátott adatsorokból.
2014. szeptember 02., 16:522014. szeptember 02., 16:52
A lap újságírója azonban arra is felhívja a figyelmet, hogy az adóbevételek az első félévben a bruttó hazai termék (GDP) 15 százalékára estek vissza, az elmúlt négy év leggyengébb féléve volt tehát a június végén lezárult.
Mint rámutatnak, az új dézsmák közvetlenül a cégekre hatottak ki, megfojtva a gazdaságot, az ország így technikai recesszióba került, vagyis két egymást követő negyedévben visszaesést regisztráltak.
Az üzletemberek szerint a két új adónem, a fogyasztás bátorításának elmaradása, illetve az állami és magánbefektetések hiánya vezetett a gazdaság visszaeséséhez.
A költségvetési bevételekre is felemás hatást gyakoroltak az új illetékek: a befolyt 1,4 milliárd lej ugyan 1,5-ször magasabb volt a pénzügyminisztérium által vártnál, a büdzsé bevételei mégis 4,5 milliárd lejjel maradtak el a tervezettől. Nem jöttek be a kormány számításai például az üzemanyagok plusz jövedéki adójával kapcsolatban, az adóhatóság statisztikái szerint az államkassza április és június közötti bevételei alulmúlták a megelőző három hónap adatait.
Mint kiderült: április–júniusban a különleges fogyasztási adókból – amelyek közé a hétcentes illeték is tartozik – 2,17 milliárd lej folyt be, ez több mint 380 millió lejjel kevesebb a január–márciusi bevételhez képest. Ennek oka, hogy az elmúlt hónapokban jelentősen visszaesett a benzinkutak forgalma, a közúti fuvarozók például, ha csak tehetik, külföldön tankolnak.
Március óta 6,5 százalékkal csökkentek az eladások. Victor Ponta miniszterelnök ezzel kapcsolatban egyébként a Digi24 hírtelevíziónak nyilatkozva nemrég úgy vélekedett, hogy mindez annak tudható be, hogy a kereskedők egy része mostanáig a raktáron felhalmozott adózatlan üzemanyagot árusított, ezért csak „év végén kell levonni a következtetéseket.”
A Pénzügyi Tanács ugyanakkor augusztus elején arra hívta fel a figyelmet, hogy elmaradtak a várakozásoktól az általános forgalmi adóból (áfa/TVA) befolyt összegek is, emiatt a kormány kénytelen volt lemondani az európai uniós projektek társfinanszírozásáról. A szakemberek arra figyelmeztetetnek, hogy a költségvetés hiánya még nagyobb lehet a vártnál, amennyiben 5 százalékponttal csökken a munkáltatók által fizetett társadalombiztosítási járulék értéke.
Mint ismeretes, a kormány október elsejétől tervezte az intézkedést, amire a parlament mindkét háza rá is bólintott, Traian Băsescu államfő viszont nem hirdette ki a törvényt, hanem visszaküldte azt megfontolásra a törvényhozók elé. A szenátus augusztus végén rendkívüli ülésszak keretében fogadta el változatlan formában a jogszabálytervezetet, ami hamarosan a képviselők elé kerül. Az előzetes bejelentések értelmében az alsóház is változatlan formában küldi vissza az államelnökhöz a dokumentumot.
Băsescunak így már csak egy lehetősége marad a törvény mielőbbi hatályba lépésének megakadályozására vagy késleltetésére, az alkotmánybíróságtól kérhet jogorvoslatot. Az államfőnek egyébként nem a nyugdíj-járulék csökkentése nem tetszik, hanem azért utasította el a jogszabály aláírását, mivel szerinte a kormány nem jelölte meg, hogy milyen forrásokból kívánja pótolni az intézkedés nyomán kieső költségvetési bevételeket.
Bezárja romániai üzemét a legnagyobb ukrán acélgyártó, a Metinvest – írja a profit.ro. A gyár 195 dolgozója közül 194-et bocsátanak el.
Egy friss nemzetközi kutatás nagy fordulatot jósol a turizmusban, a változások nagy nyertese Románia és Magyarország lehet. De mégis hogyan?
A gyenge közlekedési feltételek, a kedvezőtlen csatlakozások, és a nehézkes földrajzi adottságok az európai sereghajtók közé helyezik Romániát az egy lakosra jutó vasúti utaskilométerek számát tekintve.
Miért válik szinte lehetetlen küldetéssé a karrier már a második gyermek után Romániában? Részmunkaidős adócsapda, bölcsődehiány és igazságtalan nyugdíjszámítás – egy elemzés rávilágít, miért fizetnek a nők súlyos árat az anyaságért.
A Neptun Deep-projekt keretében kitermelt gáz egy része a román belföldi piacra kerül, a fennmaradó mennyiség pedig más európai piacokra – jelentette ki Emma Delaney, akit nemrég neveztek ki az OMV-csoport vezérigazgatójává.
Romániában drágult a legnagyobb mértékben a háztartási fogyasztóknak szolgáltatott villanyáram európai uniós összevetésben: a villamosenergia-árak 2026 első félévében 51,9 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.
A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
szóljon hozzá!