
A támogatás megszerzéséhez ugyanúgy, az 1990/31-es törvény szerint kell bejegyeztetni a céget, mint bármely más esetben. A pályakezdőknek a Kis- és Közepes Vállalkozások Pályázatait Menedzselő Országos Hatósághoz kell fordulniuk. Az OTIMMC február 22-étől fogadja a pályázatokat, de a megyeszékhelyeken működő területi irodákhoz már most lehet fordulni bővebb felvilágosításért. Az operativitás azért is fontos, mert a támogatásra szánt anyagi forrás véges – a kormány az idén 21 millió lejt különített el erre a célra.
A pályázatokat elbíráló hatóságok 50 és 100 pont között értékelik a kérvényeket. Az az újonc cég, amely legkevesebb 60 pontot gyűjt, számíthat a vissza nem térítendő kölcsönre. A pontrendszer kritériumok alapján működik, a termelésben gondolkodóknak több pont jár, mint azoknak, akik valamiféle szolgáltatást nyújtanának vagy kereskedelembe kezdenének. Előnyt jelent a több, azaz legfeljebb kilenc munkatárs alkalmazása is. Aki négy személyt alkalmaz, az további kedvezményt kap, felmentést nyerve a társadalombiztosítás fizetése alól is. Több pontot érdemel továbbá az is, ha a pályázó vidéken indítja el a vállalkozását.
A tízezer eurós állami támogatáshoz a fiatal vállalkozónak minimum 50 százalékos önrészt kell hozzátennie. Amennyiben nem rendelkezik a kért összeggel, banki hitelért fordulhat. „A megítélt összeg nagysága nincs összefüggésben az elért pontszámmal. Aki elérte a 60 pontot, az nyertesnek mondhatja magát. Az összegről az üzleti tervbe foglaltak alapján döntünk” – magyarázta el a Krónikának a támogatás megítélésének mechanizmusát Török Csaba, a Kis- és Közepes Vállalkozások Pályázatait Menedzselő Országos Hatóság Maros megyei kirendeltségének vezetője. A szakember ugyanakkor fontosnak tartotta kiemelni, hogy a kormányrendelet bizonyos megszorításokat is tartalmaz. Az újonnan létrehozott cég nem foglalkozhat például pénzügyi szaktanácsadással, biztosítással, szerencsejátékokkal, szeszesital- vagy dohányárukereskedelemmel. Amennyiben a kft. 45 napos adótörlesztési késedelmet halmozott fel, elveszíti a kormányrendelet biztosította előjogokat. Ugyanez a megszorítás érvényesül abban az esetben is, ha a cég éves forgalma elérte az 500 ezer eurónak megfelelő összeget. Kérdésünkre, hogy az állami hatóság tart-e attól, hogy gyermekeik felhasználásával bizonyos vállalkozó szülők cselhez folyamodnak, megpróbálva a 2011/6-os sürgősségi kormányrendelet által több ezer eurós „tőkeinfúziót” táplálni cégükbe, Török Csaba elismerte, hogy a szabályszerűen összeállított pályázatok esetében a szakhatóságnak nincs mit tennie. „Amennyiben a vállalkozó szülők gyermeke nem volt sem cég-, sem társtulajdonos, mi kénytelenek vagyunk kérését jóhiszeműen kezelni” – fejtette ki Török, aki arra ösztönözte a cégalapítás gondolatával kacérkodó ifjakat, hogy mielőbb tájékozódjanak a www.aippimm.ro weboldalon.
Máris meglepő érdeklődés övezi a cégindítás-támogatási programot országszerte. Cristian Raţiu, az OTIMMC szatmárnémeti területi hivatalának programfelelőse lapunknak elmondta, a múlt hét vége óta rengetegen érdeklődtek a program iránt, és egy, a program előírásainak megfelelő üzleti tervet már be is jegyeztek a megyei kereskedelmi kamaránál. „Hamarosan az interneten is megjelenik az a kitöltési útmutató, amely szerint február 22-étől az indítandó vállalkozás részletes tervének egyes pontjait fel kell tölteni a világhálóra. Természetesen a végleges iratcsomót fizikai valójában is le kell adni, ám a fiatalok mentesülnek a cégbejegyzési illetékek kifizetése alól” – részletezte Raţiu. Hozzátette: a programban partnerként részt vevő bankok listája hamarosan az interneten is elérhető lesz – ezek fognak majd a szakember tájékoztatása szerint önrésztámogatást nyújtani azoknak, akik nem rendelkeznek a szükséges kezdőtőkével. Raţiu is arra hívta fel a figyelmet, hogy azok a cégek, amelyek termelnek, pozitívabb elbírálásban részesülnek, mint azok, amelyek szolgáltatnak vagy kereskednek, továbbá a vidéken működő cégek több kedvezményt kapnak a városi székhelyűeknél.
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.