Fotó: Mediafax
2010. július 22., 08:572010. július 22., 08:57
„A gazdasági növekedés egymagában nem képes megoldani Romániának a strukturális deficittel kapcsolatos problémáit” – jelentette ki Mugur Isărescu, a Román Nemzeti Bank (BNR) kormányzója (képünkön), a rendezvény egyik előadója. „A költségvetéssel nemcsak Romániában van baj, hanem egész Európában. Idehaza, bár egyes adatok drámaian hatnak, az államadósság mértéke nem tragikus. Ami a költségvetési hiányt illeti, aggodalomra ad okot nemcsak ennek nagysága, hanem a struktúrája is. A strukturális deficitet nem könnyű kiigazítani, erre a gazdasági növekedés önmagában nem elég” – jelentette ki Isărescu. A BNR vezetője hozzátette, hogy a strukturális hiánynak konjunkturális eszközökkel történő kezelése egy olyan ördögi kör, melynek eredményeként megrendülhet a befektetők Romániába vetett bizalma.
Ugyanazon rendezvényen Valentin Lazea, a jegybank vezető közgazdásza a populista szólamok veszélyére figyelmeztetett. „A román társadalom nem akarja megérteni azt, hogy ingyenebéd nem létezik. Jelenleg egész Európában a legnagyobb veszélyt a gazdaságra vonatkozó populista jellegű politikai üzenetek jelentik. Minden állampolgárnak fel kellene hagynia azzal, hogy a kormánytól vagy a Nemzetközi Valutaalaptól várja a mentőövet” – szögezte le a szakember.
Valentin Lazea felhívta a figyelmet arra a tényre, hogy az elmúlt években a közalkalmazottak bérei nagyobb mértékben növekedtek, mint a bruttó nemzeti össztermék. „2001 és 2004 között a nemzeti össztermék 30 százalékkal nőtt, 2004 és 2008 között pedig 130 százalékkal. Ugyanakkor az utóbbi időszakban a közalkalmazottak bérei 150 százalékkal növekedtek. Emellett az állami szektorban dolgozók száma 14 százalékkal nőtt. 2004-ben a nyugdíjak kifizetésére a nemzeti össztermék 8,3 százalékát kellett fordítani, tavaly azonban már 11,8 százalékát, ami egy 3,5 százalékos pluszhiányt jelent” – mondta Lazea. A jegybank vezető közgazdásza hangsúlyozta, annak ellenére nincs elég pénz a nyugdíjak kifizetésére, hogy a társadalombiztosítási hozzájárulás mértéke Európában nálunk a legmagasabb. „Bár a társadalombiztosítási hozzájárulás mértéke, 43 százalék, magasabb, mint az európai átlag, ami 39 százalék, az államhoz befolyó pénz nem elég sem a nyugdíjakra, sem pedig az egészségügyi szolgáltatásokra” – jelentette ki Valentin Lazea.
Lucian Croitoru, a Román Nemzeti Bank kormányzójának tanácsadója a konferencia keretében kifejtette, hogy külföldi befektetések hiányában a román gazdaság képtelen a fejlődésre. „A közpénzek terén súlyos gondjaink vannak. Ha továbbra is a szociális szempontokat fogjuk elsősorban szem előtt tartani, akkor a helyzet nem fog változni. Románia nem képes elegendő megtakarítást produkálni, ezért van szükségünk külföldi hitelekre. Külföldi tőke nélkül Románia nem tud fejlődni” – mondta Lucian Croitoru, aki hangot adott azon véleményének, hogy a 2005 és 2008 közötti fokozott tőkebeáramlást nem sikerült megfelelő mértékben kihasználni. Mugur Isărescu tanácsadója szerint az elkövetkező időszakban a nyugdíjrendszer súlyos teher lesz az államháztartás vállán. „Az elkövetkező 10–20 évben a román államnak komoly gondot fog okozni a nyugdíjak kifizetése. Az állami nyugdíjrendszer a jelenleginél kisebb kellene hogy legyen. Ha versenyképesek akarunk maradni, akkor a magánnyugdíj rendszert kell promoválnunk” – nyilatkozta Croitoru.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Látogatottsági adatok