
A hazai pénzintézetek évente 50–60 millió euró jövedelmet könyvelnek el csak a bankautomatákból történő készpénzfelvétel után felszámolt illetékből a Ziarul Financiar gazdasági lap becslése szerint.
2015. szeptember 28., 17:272015. szeptember 28., 17:27
Ennek ellenére a bankok továbbra sem hajlandóak számszerűleg közölni az ügyfelekkel, hogy a tevékenység során pontosan mennyi pénzt tartanak vissza, a pluszköltségre vonatkozó adatok ugyanis csak százalékosan szerepelnek az automaták képernyőjén.
Az országos fogyasztóvédelmi hatóság (ANPC) a Ziarul Financiar erre vonatkozó kérdésére rámutatott: a pénzintézetek azért közölnek százalékos értékeket, mert pluszpénzbe kerülne úgy átállítani a rendszert, hogy az a konkrét költség feltüntetésére is alkalmas legyen. A hatóság szerint ezt a többletkiadást végül így is, úgy is az ügyfelekkel fizettetnék meg a bankok.
Az ANPC közölte: a fogyasztókat terhelő illetékeket jelenleg a legkisebb költséggel járó módszerrel tüntetik fel, de már elemzik, hogy mikor jön el „a megfelelő idő” az eljárás kiegészítésére, hogy „a kliensek tisztességes és pontos tájékoztatást kaphassanak”. A módosítás várható időpontjáról azonban nem tájékoztatott a fogyasztóvédelem. A hatóság ugyanakkor rámutatott: jogilag nem megoldható a tényleges összeg közlése, amennyiben a bankkártyát nem a kibocsátó pénzintézet automatájánál használjuk, a bankok ugyanis nem közlik egymással díjszabásaik mértékét.
A romániai bankokat idén márciustól kötelezik arra, hogy az automaták képernyőjén feltüntessék a készpénzkivételkor, az egyenleg ellenőrzésekor és más tranzakciók esetében felszámolt pluszilletéket. A Ziarul Financiar beszámolója szerint az ügyfelek évente körülbelül 120 milliárd lej (27 milliárd eurót) vesznek ki az automatákból, a kezelési költség pedig átlagosan 0,2 százalék, így a pénzintézetek ebből származó bevétele közel 250 millió lej (57 millió euró).
A tevékenység átláthatóságát növelni hivatott 2014/505-ös számú rendelet szerint az automatáknak az illető bank által kibocsátott kártyák használatakor százalékban kell feltüntetniük a pluszilletéket. Abban az esetben, ha a kártyát egy másik bank készpénzkibocsátójánál használjuk, a képernyőn figyelmeztetés jelenik meg, hogy a többletköltséget a szerződésbe foglaltak szerint számolják fel. A Ziarul Financiar korábban többször is írt a banki illetékekről, eszerint jelenleg a Román Kereskedelmi Bank (BCR) számolja fel a legtöbb pluszpénzt az automaták használatakor, de a Bancpost és az Alpha Bank is jókora terhet ró az ügyfelekre.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
Mely országokban fedezik a nyugdíjak a megélhetési költségeket, és hol nem? Az Euro2Day Greece összehasonlította az egyes európai országok átlagos éves öregségi nyugdíjait a nominális összegek és a vásárlóerő alapján.
szóljon hozzá!