2010. január 11., 10:122010. január 11., 10:12
Az elképzelés szerint nemcsak a szerzői jogdíjak, hanem a civil szerződések és együttműködési szerződések alapján folyósított juttatások esetén is megszűnne a kedvezmény. A kormány szándéka kiváltotta az újságírók és munkáltatóik rosszallását, a kedvezménymegvonás ellen tiltakozik a MediaSind újságíró szakszervezet és a Romedia, a médiakiadók országos egyesülete is.
„Ezen tervezet által a Boc-kormány újabb csapást mérne a sajtóra ebben a válságos időszakban, mivel az információk és a cikkek ára 31 százalékkal nőne meg. Azon összeg, melyet a kormány ily módon hajtana be az újságírókon elhanyagolható, és nem járulna hozzá a román gazdaság fellendítéséhez. Létezik elég megoldás arra, hogy kivezessék a gazdaságot a válságból, ugyanakkor újabb adók kivetése a sajtóra kizárólag az ágazat csődbe jutását siettetné” – áll a MediaSind és a Romedia által kiadott közös nyilatkozatban.
A két szervezet vezetői a hét folyamán fognak találkozni a kormány képviselőivel, hogy megpróbálják rábírni őket, álljanak el a tervezett intézkedéstől. „Abban az esetben, ha a tárgyalások eredményeként sem sikerül közös nevezőre jutnunk, a két szervezet közösen dönt majd az országos és nemzetközi tiltakozó akciókról” – szögezte le a MediaSind és a Romedia.
A szerzői jogdíjak megadóztatásának ötlete a Munkaügyi Minisztériumtól származik, mely a készülő nyugdíjtörvénybe szándékozik beépíteni az új szabályozást.
A hétvégén, Sepsiszentgyörgyön tartott sajtótájékoztatóján Markó Béla kormányfőhelyettes, az RMDSZ elnöke is állást foglalt a tervezet ellen. Újságírói kérdésre reagálva Markó elmondta, nem volt tudomása a Munkaügyi Minisztérium kezdeményezéséről, ugyanakkor nem ért egyet azzal, hogy az alkotói munkára is a piacgazdaság szabályait alkalmazzák.
„Ha létezett egy ilyen kedvezmény, akkor nem kellene megvonni azt” – jelentette ki a kormányfőhelyettes, hozzátéve, hogy elsősorban a művészet, a szépirodalom területén tartja indokoltnak a társadalombiztosítási hozzájárulás fizetése alól való mentesség fenntartását.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Látogatottsági adatok