
2009. augusztus 26., 09:562009. augusztus 26., 09:56
Üdülőhellyé készülnek nyilvánítani Nagyvárad területének jelentős részét. A nagyjából 500 hektáros terület magában foglalja a Kálvária-dombot, a Sebes-Körös városközponti szakaszát, a történelmi belvárost, a várat, a strandot és környékét az olimpiai uszodával, illetve a ligetet.
Marcel Boloş, az önkormányzat Fenntartható Fejlődési Igazgatóságának vezetője elmondta: ahhoz, hogy hivatalosan is Crisius Helyi Érdekeltségű Idegenforgalmi Célponttá váljon a terület, a helyi tanács döntése mellett még egy kormányhatározatra is szükség van. Úgy véli, minden okuk megvan feltételezni, hogy elnyeri a címet a terület, mivel több adu ásszal is rendelkezik a város. Első ezek közül a termálvíz, amely nagy mennyiségben található meg a föld alatt ezen a területen, kifejtése pedig két ponton történik.
Mint ismeretes, a közeljövőben Nagyvárad teljes fűtéshálózatát termálvíz alapúvá szeretné alakítani az önkormányzat, de emellett a fürdőturizmus fejlesztésére is nagyszerűen alkalmas ez a természeti kincs. Szintén jól kihasználható a Sebes-Körös vize és ártere: csónakázni is lehet rajta, a parton pedig (legalábbis egy szakaszon) még üde zöld a növényzet. A második alappillére a város turisztikai fejlesztésének a számtalan kulturális látnivaló: ide tartozik a történelmi központ és a vár. Utóbbit hamarosan teljesen restaurálják, előbbire pedig EU-s pályázatokból remél pénzt szerezni a város, illetve a határokon átnyúló magyar–román közös programokból.
Ide tartozhat a Kálvária-domb szintén felújításra váró feljárója, illetve a kilátó. A strand és környéke a harmadik adu Boloş szerint. Azt mondja, a hamarosan nyilvánosságra kerülő nagyszabású rehabilitációs terv „meglepetéseket is fog tartalmazni”, méghozzá olyan elemeket, amelyek nem kifejezetten a hasznosságot, hanem a turistacsalogatást szolgálják. Az igazgató úgy véli, a jól sikerült projekt mozdonyként húzhatja majd maga után a többit.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Egy hirdetés úgy is „lemásolhatja” egy közismert üzlet nevét és fotóit, hogy semmi köze hozzá.
Bár a politikai válság legsúlyosabb forgatókönyveit sikerült elkerülni, elkerülhetetlennek tűnik a recesszió Romániában, a gazdasági visszaesés pedig a lakosság pénztárcáján is nyomot hagy. Nagy Bálint Zsolt közgazdásszal beszélgettünk.
A kormány pénteken jóváhagyta, hogy Románia elfogadja az Európai Bizottság 1,312 millió lej értékű, összesen 1,1 millió adag oltóanyagból álló adományát a kiskérődzők pestise, valamint a juh- és kecskehimlő elleni védekezéshez.