
Az Európai Unióban 2014-ben a felhasznált energia 16 százalékát nyerték megújuló energiaforrásokból szemben az adatok rögzítésének kezdőévében, 2004-ben feljegyzett 8,5 százalékkal – közölte szerdán az Unió statisztikai hivatala (Eurostat).
2016. február 11., 13:342016. február 11., 13:34
2016. február 11., 15:022016. február 11., 15:02
A megújuló forrásokból származó energiának a fogyasztáson belüli részaránya 2014-ben Svédországban volt a legmagasabb. Az 52,6 százalékos svéd arányt Lettország és Finnország (38,7 százalék), valamint Ausztria (33,1 százalék) és Dánia (29,2 százalék) közelítette meg leginkább, míg a lista végén Luxemburg állt 4,5 százalékkal, majd Málta 4,7, Hollandia 5,5 és Nagy-Britannia 7 százalékkal.
A 2009-ben elfogadott közösségi irányelv szerint az Európai Uniónak 2020-ra a teljes fogyasztása 20 százalékát megújuló források révén kellene előállítania. A 28 EU-tagállam közül kilenc – Bulgária, Csehország, Észtország, Finnország, Horvátország, Litvánia, Olaszország, Románia és Svédország – már elérte a számára egyénileg meghatározott 2020-as célt, további kettő – Ausztria és Dánia – kevesebb mint 1 százalékpontra áll a cél teljesítésétől.
A másik végletet Franciaország képviseli, amely 8,7 százalékpontos lemaradásban van. Hollandia 8,5, Nagy-Britannia 8, Írország pedig 7,4 százalékponttal marad el a 2020-as nemzeti céltól. A megújuló energia részesedése a 28 tagállam közül 24-ben nőtt 2013-hoz képest. Az arány Bulgáriában, Horvátországban és Szlovéniában csökkent, Magyarországon pedig stagnált.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
Mely országokban fedezik a nyugdíjak a megélhetési költségeket, és hol nem? Az Euro2Day Greece összehasonlította az egyes európai országok átlagos éves öregségi nyugdíjait a nominális összegek és a vásárlóerő alapján.
Bár a piacvezető Petrom töltőállomásain kedden nem változott az ár, több olajipari társaság is újabb áremeléseket eszközölt ki. Így alakult ki egy nem mindennapi helyzet: az öt nagy töltőállomáslánc közül négynél ugyanazon az áron kínálják a benzint.
Miközben a parlamentben javában zajlott a bizalmatlansági indítvány vitája, a piaci bizonytalanság tovább gyengítette a román devizát, és újabb csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam.
A magyar Libri-Bookline megvásárolta a Curtea Veche Publishing részvényeinek 51 százalékát – írja a Profit.ro.
A kormány hétfő este elfogadta az állattenyésztési ágazat állami támogatási programjának 2026-os keretösszegét jóváhagyó határozatot; ez legfeljebb 137,201 millió lej kötelezettségvállalási előirányzat lehet – közölte a mezőgazdasági minisztérium.
szóljon hozzá!