Fotó: Gecse Noémi
Ismét a kötelező magánnyugdíjalap, vagyis a romániai nyugdíjrendszer második pillérének a felszámolására utalt egy zárt ajtók mögött lezajlott beszélgetésen Lia Olguta Vasilescu munkaügyi miniszter.
2018. február 27., 20:232018. február 27., 20:23
2018. február 28., 13:222018. február 28., 13:22
A Hotnews.ro hírportál által kiszivárogtatott információk szerint a tárcavezető eleve úgy gondolja, hogy nem volt jó ötlet a második pillér. „2008-ban a legfiatalabbaknak megadták a választás lehetőségét: első vagy második pillér. Én megmondom az én véleményemet: nem volt jó, ami történt. Én az első pillért választottam, és úgy gondolom, jó ez így.
Mint ismeretes, nem ez az első alkalom, hogy a tavalyi év elejétől kormányzó szociálliberális koalíció kilátásba helyezi a kötelező magánnyugdíj intézményének a felszámolását. Már hatalomra kerülésük után nem sokkal felröppent a hír, hogy a második pillért be akarják olvasztani az elsőbe, vagyis a kötelező állami nyugdíjalapba, akkor azonban még a kormány képviselői vehemensen cáfolták, hogy ez lenne a tervük. A második kormányalakítással megbízott Mihai Tudose azonban már nyíltan beszélt a témáról, annyit finomítva a kiszivárgott információk képest, hogy nem szántják be a második pillért, ám a hozzájárulók dönthetnek úgy, hogy továbbra is fizetnek a második pillérbe, vagy a járulék teljes összegét az állami alapba folyósítják, amelynek számításai szerint magasabb a hozama, mint a magánnyugdíj-alapoknak.
Tavaly szeptemberben egy tévés nyilatkozatban az azóta már lemondott kormányfő azt mondta, az állampolgárokat tájékoztatni fogják a nyugdíjalapok hozamáról, és az információk birtokában mindenki eldöntheti, hogy a járulék teljes egészét az államra bízza, vagy annak egy részét továbbra is átutaltatja magánbiztosítóknak.
amely a 35 év alattiak számára kötelező, a harmadik pillér a nem kötelező magánnyugdíj. A biztosítottak bruttó jövedelmének 3,75 százalékát utalja át az állam a második pillérbe; a módosítás ezt a második pillért érintheti. Az elmúlt években több lépcsőben emelték Romániában a nyugdíjakat. Az emelések következtében megnőtt a nyugdíjalap deficitje, amely az idén elérheti a 28 milliárd lejt, vagyis a GDP 3,5 százalékát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
Májusban 7,7 ponttal 30,5-re csökkent a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte a CFA Románia Egyesület. A szervezet havonta készít felmérést a pénzügyi elemzők körében a román gazdaság kilátásairól.
Nem tudja, mikor kezdődhetnek (végre) a nyugdíjas évek? Vagy mikor kell kérelmeznie nyugdíjazását? Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) honlapján megtalálható online nyugdíjkorhatár-kalkulátor személyre szabott választ ad.
A Wizz Air légitársaság úgy döntött, hogy töröli több, romániai repülőterekről üzemeltetett járatát, valamint ideiglenesen felfüggeszt egy bukaresti járatot is – irányította rá a figyelmet a BoardingPass szakportál.
Románia 2025-ben is az Európai Unió legalacsonyabb árakkal rendelkező országai között volt, Bulgária után a második helyet foglalta el.
A jelenlegi 4050 lejről július elsejétől havi 4325 lejre nő a bruttó minimálbér, ami nettóban 125 lejes bérnövekedést jelent. A minimálbér megemelése 1 759 027 alkalmazottat érint.
A relatív jövedelmi szegénységben élők száma Romániában tavaly 3,468 millió volt, 3,5 százalékkal kevesebb, mint az előző évben, a relatív jövedelmi szegénységi arány (AROP) 18,4 százalékra csökkent.
Július 1-jétől többet fizethetnek a gázolajért a gépjárművezetők és a fuvarozók, miután lejár az a kormányzati intézkedés, amellyel csökkentették az üzemanyag jövedéki adóját.
Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!