
Fotó: Mediafax
2010. február 24., 09:372010. február 24., 09:37
Hat hónapra mentesülnek a társadalombiztosítási hozzájárulás befizetésének kötelezettsége alól azon cégek, amelyek munkanélkülieket alkalmaznak – áll abban a sürgősségi rendeletben, amelyet tegnapi ülésén fogadott el a kormány.
Emil Boc miniszterelnök bejelentette, a kedvezményt akkor vehetik igénybe a vállalkozások az újonnan alkalmazott munkanélküliek esetében, ha azok legalább három hónapja munkanélküliként szerepeltek a munkaerő-elhelyező hivatalok nyilvántartásában, és tizenkét hónapig nem bocsátják el őket.
A kormányfő ugyanakkor leszögezte: kizáró ok, ha az alkalmazott a szerződtetését megelőző hat hónapban az őt felvevő cégnél dolgozott, így akarják ugyanis elkerülni azt, hogy a munkaadók a lehetőséggel visszaélve elbocsássák alkalmazottaikat, hogy aztán a program keretében alkalmazzák őket újra.
A rendelet tételesen leszögezi, hogy az újonnan alkalmazott munkanélküliek után mely járulékok befizetése alól mentesül a munkaadó. Így hat hónapig nem kell társadalombiztosítási, munkanélkülialap-, balesetbiztosítási, egészségbiztosítási és egészségbiztosítási hozzájárulást fizetnie a program keretében felvett új alkalmazottak után.
A rendelet szükségességét a kormány azzal indokolja, hogy a pénzügyi és gazdasági válság továbbra is érezteti hatását a munkaerőpiacon, így továbbra is szükség van olyan intézkedésekre, amelyek bátorítják az új munkahelyek létrehozását.
Emil Boc szerint a rendelkezés nyomán mintegy 50 ezer új munkahely jöhet létre, így kordában tartható marad a munkanélküliség. Mint kifejtette, a munkanélküliség jelenleg a januári, 8,1 százalékos szinten áll. Mindez azt jelenti, hogy hivatalosan 745 690 munkanélkülit tartanak nyilván.
A kormányfő kifejtette, nem elszigetelt akcióról van szó, a rendelet egy olyan intézkedéscsomag része, amelynek révén a kormány támogatni kívánja az üzleti szférát a válságos időszak átvészelésében.
Mihai Şeitan munkaügyi miniszter közölte, a tb-járulék féléves elengedése nem érinti hátrányosan a program keretében alkalmazott munkavállalók nyugdíjalapját, azaz a nyugdíjak kiszámításakor ezt az időszakot is figyelembe fogják venni.
A munkaügyi tárca számításai szerint az intézkedés várhatóan 235 millió lejes megtakarítást jelent a munkanélküli segélyek fedezésére létrehozott alap számára, miközben a tb-kasszába csupán 183 millió lejjel kevesebb folyik be 50 ezer munkanélküli kedvezményes alkalmazása esetén, így Şeitan szerint az intézkedés nyereséget eredményez majd. A tárcavazető szerint egyébként a kezdeményezést mind a munkaadói, mind a munkavállalói érdekképviseletek kedvezően fogadták.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Egy hirdetés úgy is „lemásolhatja” egy közismert üzlet nevét és fotóit, hogy semmi köze hozzá.
Bár a politikai válság legsúlyosabb forgatókönyveit sikerült elkerülni, elkerülhetetlennek tűnik a recesszió Romániában, a gazdasági visszaesés pedig a lakosság pénztárcáján is nyomot hagy. Nagy Bálint Zsolt közgazdásszal beszélgettünk.