Távoznak a válsághozó kormányfők

 Az elnöki hivatal közleménye szerint a miniszterelnök tudatában van a kormánytöbbség hiányával zárult keddi parlamenti szavazás következményeinek, ugyanakkor kötelességének érzi az európai partnerek által várt gazdasági lépések megtételét. Ezért Berlusconi a reformokról november végére kitűzött szavazás után adja be lemondását Napolitanónak, aki akkor megkezdi a pártokkal való konzultációt. Az olasz miniszterelnök a La Stampa című napilapnak azt mondta: várhatóan februárban előre hozott választás lesz, de ő azon nem indul.

Kormányforrások szerint Berlusconi egyeztetésre ment Napolitanóhoz, nem állt szándékában lemondani. Umberto Bossi, a kisebbik kormánypárt, az Északi Liga vezére, aki kedden Berlusconi félreállását szorgalmazta, úgy nyilatkozott, Berlusconi az államfőhöz tartva még nem tudta, lemond-e, vagy sem, s Napolitanóval közösen döntött. „Berlusconi mégiscsak lemondott, ezt minél előbb hivatalosan is tudomásul kell venni” – reagált az elnöki palotából érkező hírre az ellenzéki Demokrata Párt (PD). Olli Rehn európai pénzügyi biztos drámainak nevezte az olasz helyzetet. A római kormánytöbbség erővesztését követően a tízéves olasz államkötvények hozama 6,78 százalékra ugrott.

Papandreu új kormányt ígér

Jeórjiosz Papandreu görög kormányfő eközben a nemzethez intézett tegnap esti beszédében hivatalosan is megerősítette lemondását, és azt ígérte, hogy megalakul az új, koalíciós kormány, de nem jelentette be, hogy ki lesz az utódja. Jeórjiosz Papandreu kijelentette, hogy végrehajtják az Európai Unió válságtervében foglalt intézkedéseket, és megtesznek minden tőlük telhetőt azért, hogy Görögország az euróövezet tagja maradhasson. „A politikai erők együttműködnek, hogy kivezessék az országot a válságból, és az ellentéteik dacára kormányt alakítanak” – jelentette ki. Azt azonban nem árulta el, hogy ki kerül a kormány élére, de a jelenleg még kormányzó szocialista párt és az ellenzéki Új Demokrácia vezető köreiben is állítólag az a vélemény fogalmazódott meg, hogy Filiposz Pecalnikosz parlamenti elnök legyen az egységkormány feje.

Elveszített évtized?

Az európai hitelválság a világgazdaságot egy „elveszett évtizedbe” sodorhatja, a megoldás a gazdag országok kezében van – hangoztatta az elmúlt időszakban kialakult helyzet kapcsán Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója Pekingben, egy pénzügyi fórumon. Lagarde szerint a gazdag államoknak kell magukra vállalniuk a növekedés és a bizalom helyreállításának terhét, mert őket „különleges felelősség terheli”. Mint mondta, a Görögország megmentését szolgáló csomag megerősítésének terve „a helyes irányba tett lépés”, de a világgazdaság kilátásai továbbra is bizonytalanok. A látóhatáron sötét felhők gyülekeznek – állapította meg az IMF első embere –, megnevezve az Európai Uniót és az Egyesült Államokat.

„Amennyiben nem cselekszünk bátran és közösen, a világ gazdaságainak számolniuk kell a veszéllyel, amit a bizonytalanság spirálja, a pénzügyi egyensúlyhiány és a globális kereslet esetleges összeomlása jelent” – jelentette ki Lagarde, hozzátéve: fennáll a veszélye, hogy alacsony növekedés és magas munkanélküliség jellemezte „elveszett évtized”. A kifejezés Japánnak, az 1990-es évekbeli válságkorszakát idézi, amikor a kipukkadt ingatlanbuborék következményeként a szigetország állandó deflációval és egyre növekvő adóssággal küzdve átlagosan csupán 1 százalékos éves gazdasági növekedést produkált.

Lagarde Moszkvából érkezett Pekingbe, és kétnapos kínai látogatásának kezdetén tartott előadást a nemzetközi pénzügyek intézete (IIF) – a világ nagy bankjainak szervezete – által rendezett fórumon.  Sajtójelentések szerint tárgyalásai kínai partnereivel elsősorban az európai válság feltartóztatását szolgáló erőfeszítésekről szólnak majd, vélhetően abból a reményből kiindulva, hogy a nagy feltörekvő gazdaságok, Kínával az élen felhalmozott devizatartalékaikból befektetnek a válság sújtotta térségekben. Lagarde arra is kitért, hogy Kínának változtatnia kellene növekedési modelljén, s exportorientált gazdaságát a nagyobb belső fogyasztással kiegyensúlyozottabbá tehetné, nemzeti valutájának értékét pedig erősíthetné.

Borúlátó befektetők

Eközben a Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő által tegnap Londonban bemutatott felmérésből az derült ki, hogy újabb recessziótól tart az európai intézményi kötvénybefektetőknek több mint a kétharmada, részben a felzárkózó piacokon tapasztalható lassulás miatt. A hitelminősítő kiemelte a negyedik negyedéves felméréshez fűzött londoni elemzésében, hogy meredeken romlik az európai kötvénypiaci szereplők hangulata, az idei harmadik negyedévben ugyanis ennek a befektetői körnek a 40 százaléka, a második negyedévben pedig alig 21 százaléka számolt kettős mélypontú recesszióval. A Fitch legújabb, negyedik negyedévi felmérése szerint azonban az európai piacokon aktív kötvényalap-kezelőknek ezúttal már a 70 százaléka nevezte „nagynak” az újabb recesszió kockázatát.

A hitelminősítő körkérdésébe bevont – összesen mintegy 5800 milliárd dollárnyi kötvénybefektetést kezelő – alapok erőteljes hangulati romlását a Fitch értékelése szerint részben az magyarázza, hogy a világgazdasági növekedés nagyban függ a felzárkózó térség dinamizmusától, ám a legutóbbi jelek arra vallanak, hogy számos felzárkózó gazdaság lassul.