Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

16:51

Virágzik a feketepiac? Bár nőtt a szeszes italok jövedéki adója, kevesebb pénz folyt be az államkasszába

16:25

Nagyszabású csalásgyanú: őrizetbe vették az Európai Bizottság egykori alelnökét

15:58

Vádat emeltek egy volt PSD-s szenátor ellen, aki le akart fizetni egy minisztert

15:28

Bolojan lemondását követelték a tiltakozó parlamenti alkalmazottak

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Tízezrével hagyják el a román állampolgárok Nagy-Britanniát

Házi őrizetbe került a szexuális erőszakkal gyanúsított erdélyi polgármester

Csipkeszegi táncház: múzeumokkal, közösségi eseményekkel őrzik a széki népi kultúrát

Kifütyülték a miniszterelnököt Gyulafehérváron, az államfő Bukarestben „népfürdőzött” a román nemzeti ünnepen

Jóváhagyták a magyar feliratok visszahelyezését a megváltozott etnikai arányú Újszentesen

Migránsbefogadó országgá vált Románia, illene kezdeni valamit a bevándorlók jogaival is

CSM-alelnök: szeretnék, hogy egy 65 éves bíró ítélkezzen az ügyükben?

Jóváhagyták a magyar feliratok visszahelyezését a megváltozott etnikai arányú Újszentesen

Van, ahol éjszaka óta tart a havazás, másutt eső vagy havaseső várható

Társadalmi jelenségek hatnak a gyermekvállalásra, magasak a nevelés költségei Romániában az átlagfizetéshez képest

Fotó: Haáz Vince

Az infláció, a magas megélhetési költségek és a demográfiai változások újra a figyelem középpontjába helyezik a 18 éves korig tartó gyermeknevelés költségeinek kérdését. A HotNews.ro elemezést készített, összehasonlítva néhány európai ország és Románia helyzetét e tekintetben.

Krónika

2024. július 27., 18:272024. július 27., 18:27

Mint az összehasonlításból kiderült, a gyereknevelés költségei Romániában a legmagasabbak között vannak a nettó átlagfizetéshez viszonyítva.

A gyereknevelés összefüggésében több kapcsolódó jelenségre is rávilágított az elemzés.

Általános jelenség, hogy változik a családszerkezet: a legtöbb mai család nagyban különbözik az 50 évvel ezelőtti családoktól, amikor a férfi volt a kenyérkereső, a nő pedig az anya és a háztartásbeli.

A statisztikai adatok szerint az együttélés jelensége – az élettársi kapcsolatot a házassággal szemben előnyben részesítő párok számát tekintve – 20 éves kor és a házasságkötéskor elért átlagos életkor (28-29 év) körül jelentősen megnő, 50 éves kor után pedig jelentősen csökken.

„A fiatalok, a 20-24 éves korosztály elhalasztja a házasságkötést, és inkább a megegyezésen alapuló párkapcsolatot részesíti előnyben. Náluk ez a fajta konszenzusos kapcsolat jellemző. Az biztos, hogy a házasságot a legkülönbözőbb okokból halasztják el” – magyarázta a portálnak Maria Voinea professzor családszociológus. Mint kifejtette,

a nők először karriert akarnak, hogy szakmailag kiteljesedjenek, magasabb társadalmi státuszt, több szerepet szeretnének megtapasztalni, elkerülik, hogy túl korán lépjenek be a feleség és anya szerepébe.

Ezért elhalasztják mind a házasságkötést, mind az első gyermek vállalását. Ezáltal a házasságkötési életkor a 30-as éveik utánra tolódik, és előfordul, hogy a gyermekek az anya 34–35 éves korában születnek.

Az Országos Statisztikai Intézet által közzétett adatok szerint egyre növekszik azoknak a nőknek a száma, akik a házasság helyett az élettársi kapcsolatot részesítik előnyben.

Fotó: Haáz Vince

Az életpálya változásaival is összefüggenek a gyereknevelést érintő kérdések. A hagyományos családalapítás ideje kitolódik, ahogy az első gyermek születése is.

Sok anya inkább a házasságkötés előtt szeretne gyermeket vállalni, és a házasság nem feltétlenül jelenti azt, hogy a gyermekvállalással egyidejűleg házasságot köt.

Ugyanakkor megváltoztak az anyai és apai szerepek: az anyák foglalkoztatottságának növekedésével párhuzamosan az apák is egyre több időt töltenek a gyermekeikkel, ami új szerepeket teremt. A partnerek családon belüli szerepeinek változásai a nők megnövekedett oktatási és foglalkoztatási lehetőségeit, valamint a nemek közötti egyenlőség fokozódását tükrözik a családokon belül. Az apáknak sokkal nagyobb mértékben kell aktív szerepet vállalniuk – és általában vállalnak is – a gyermeknevelésben, mint fél évszázaddal ezelőtt.

Míg régebben az alsóbb osztálybeli szülők a lehető leghamarabb munkába küldték gyermekeiket, mert szükségük volt a mindennapi megélhetéshez szükséges pénzre, ma a legtöbb szülő azt szeretné, ha gyermekeikből orvos, ügyvéd, orvos vagy mérnök válna.

Senki sem akarja, hogy a gyermeke hegesztő vagy hűtőgépész legyen, annak ellenére, hogy ezeken a területeken nagyon jók fizetések és a szakembereket nagyra értékelik. Van, ahol a gyermekek nevelése és oktatása is elég drágává vált. Az Egyesült Királyságban a statisztikák szerint az átlagos költség évente 3760 font (4400 euró) gyermekenként. Ez 18 éves korra 68 000 fontra (80 000 euróra) emelkedik, ezért a brit párok dönthetnek úgy, hogy kevesebb gyermeket vállalnak.

Egy gyermek felnevelése Romániában 384 991 lejbe kerül, egy második gyermek felnevelése 257 625 lejbe – derül ki a Clubulcopiilor.ro összeállításából.

A 2024-ben született gyermek felnevelésének inflációval kiigazított teljes költségét 594 070 lejre becsülik az első gyermek esetében és 417 989 lejre a második gyermek esetében. Így azoknak a szülőknek, akik két gyermeket szeretnének, legalább 1 millió lejes költséget jelent majd a gyermekük felnevelése a középiskola befejezéséig.

A HotNews által elemzett országok átlagos nettó fizetésének százalékában kifejezve Románia költi a legtöbb pénzt az első gyermek felnevelésére és oktatására.

Az összehasonlításban szerepel a görögországi helyzet is. Egy falu kell egy gyermek felneveléséhez – tartja a régi afrikai közmondás. Jelenleg a becslések szerint

Görögországban évente körülbelül 13 000 euróba kerül egy gyermek felnevelése – írja a görög sajtó.

Egy átlagos görög családban egy gyermek 233 000 euróba kerül a családnak, amíg 18 éves lesz. Ez legalábbis részben megmagyarázza, hogy a görögök miért vállalnak kevesebb gyermeket, mint régen. 2022-ben 76 095 gyermek született az országban, ami 10,8%-kal kevesebb, mint az előző évben, de 1932 óta a legkevesebb is.

A Görög Statisztikai Hivatal (ELSTAT) adatainak elemzéséből kiderül, hogy 2022-ben az átlagos házaspárok havi kiadásai 1340 euró körül alakultak, míg az egygyermekes háztartások átlagosan 2385 eurót költöttek havonta.

Lengyelországban egy gyermek nevelésének költségei 2024-ben (18 éves korig) 346 ezer zlotyra (havi 1602 zloty), két gyermek esetében pedig 579 ezer zlotyra rúgnak – becsüli az Adam Smith Központ. Egy évvel korábban ezek a költségek 316 ezer, illetve 518 ezer zloty voltak, az év eleji adatok figyelembe vétele és felülvizsgálata után. A családok reálértéken nem módosították az egy gyermekre jutó kiadásaikat, annak ellenére, hogy 9,2 százalékkal többet költöttek a nevelésre, mint az előző évben – mutatott rá a szervezet.

Nagy-Britanniában a gyermeknevelés költségeit egy jótékonysági szervezet, a Child Poverty Action Group (CPAG) számítja ki. A szervezet 2012 óta minden évben meghatározza a gyermeknevelés költségeit.

2021-ben egy gyermek nevelésének költsége egy házaspár esetében 161 ezer font, egy egyedülálló szülő esetében 194 ezer font volt. A költségnövekedés az előző évhez képest 3,6 százalék, illetve 3,3 százalék volt.

A franciaországi gyermeknevelés költségeire vonatkozó becslések az Országos Statisztikai és Gazdasági Tanulmányok Intézetétől (INSEE) származnak. 2020 szeptemberében a költségek életkor szerint lényegesen alacsonyabbak voltak, mint az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban, de ezek az infláció megugrása előtti évre vonatkoznak. Emellett Franciaország az egyik olyan ország, ahol a legbőkezűbb intézkedésekkel támogatják a gyermekes családokat.