Legalább 50 ezer egészségügyi asszisztensre lenne szükség, megakadályozandó a rendszer összeomlását
Fotó: Gábos Albin
Egy nemrég napvilágot látott felmérés szerint a romániai lakosság elöregedése, a sérülékeny társadalmi réteg romló egészségi állapota, valamint az egészségügyi szakszemélyzet kivándorlása hatalmas kihívások elé állítja a következő években az ellátórendszert. A Krónikának nyilatkozó szakember elmondta, a folyamatot megakadályozandó, hangsúlyt kell fektetni a szakember-utánpótlásra, a képzett munkaerő megtartására.
2022. május 14., 17:432022. május 14., 17:43
Az orvosok, asszisztensek, ápolók migrációja miatt Romániában kockázatossá válhat az egészségügyi ellátás, az országban még legalább 50 ezer asszisztensre lenne szükség, hogy a következő évek kihívásainak megfeleljen a rendszer. Jelenleg nincs égető hiány egészségügyi asszisztensből, a meghirdetett állásokra általában még többen is jelentkeznek, viszont hét-nyolc év múlva a jelenleg dolgozók mintegy egyharmada nyugdíjba vonul, és akkor összeomlás fenyegeti a rendszert – szögezte le megkeresésünkre Vasile Neagovici, a Sanitas egészségügyi szakszervezet Kovászna megyei vezetője.
A témában a Frame tanácsadó cég a bukaresti Carol Davila Egészségügyi Posztlíceum és a Mioara Mincu Elméleti Líceum megbízásából készített felmérést, aminek eredményeit hétfőn tették közzé. Az Agerpres hírügynökség által közölt elemzésben arra mutatnak rá, hogy
Az Országos Statisztikai Hivatal adatai szerint az idősek aránya 20 százalékkal haladja meg a 14 évnél fiatalabbak számát, a következő években pedig ez az arány romlani fog. A 65 év felettiek száma meghaladta a 3,8 millió főt, ami a lakosság 17,5 százaléka, miközben a gyerekek száma 3,19 millió, vagyis 14,5 százalék. Ez év januárjában az 50 és 54 év közöttiek aránya 8,9 százalékos volt, ez a korcsoport 10–15 év múlva vonul nyugdíjba. A helyzetet tovább rontja, hogy Romániában a lakosság egészségi állapota és a várható élettartam a legrosszabb Európa-szinten, a szív-ér rendszeri megbetegedések jelentik a fő elhalálozási okot, a daganatos betegségek közül a tüdőrák okozza a legtöbb elhalálozást.
A Frames elemzése ezekre az adatokra hivatkozva utal arra, hogy az országban sürgősen növelni kell az egészségügyiasszisztens-képzés mértékét. Szintén a statisztikai hivatal adataira támaszkodva közlik, hogy 2020-ban az országban 137 589 középfokú képesítéssel rendelkező asszisztens dolgozott, 18 ezerrel több, mint 2015-ben, mellettük még 16 784 felsőfokú képesítéssel rendelkező egészségügyi asszisztenst foglalkoztattak a rendszerben. Az Eurostat, az Európai Unió statisztikai hivatala adatai szerint Romániában az ezer főre jutó egészségügyi szakszemélyzet tekintetében sokkal rosszabb a helyzet, mint a többi tagállamban. E szerint 2019-ben Romániában ezer lakosra 3,2 orvos jutott, míg az uniós átlag 3,9 volt, illetve 7,5 egészségügyi asszisztens, miközben 8,4 volt az ezer főre eső uniós átlag.
Elemzők szerint valószínű, hogy több mint 100 ezer romániai asszisztens dolgozik külföldön, Románia egyike a legtöbb egészségügyi szakembert az európai munkaerőpiacra kibocsátó országoknak, miközben itthon folyamatosan növekszik a hiány. Az Ápolók Nemzetközi Tanácsa (International Council of Nurses, ICN) arra mutat rá, hogy a koronavírus-járvány tovább rontotta az amúgy is törékeny globális helyzetet, a következő évtizedben világszinten még 13 millió ápolóra lenne szükség, a jelenleg dolgozó 28 milliót kiegészítve. Ezenkívül számíthatunk arra, hogy világszinten minden hatodik egészségügyi asszisztens a következő tíz évben nyugdíjba vonul, ami azt eredményezi, hogy 4,7 millió pályakezdőre lesz szükség, hogy őket helyettesítsék.
Az egészségügyi szakszemélyzet kivándorlása kihívások elé állítja a következő években az ellátórendszert
Fotó: 123RF
A romániai lakosság hozzáférése az egészségügyi alapellátáshoz különösen vidéken okoz gondot, ami azt eredményezi, hogy a különben megelőzhető betegségekben szenvedő betegek állapota súlyosbodik. A kezelhető betegségek okozta elhalálozás nálunk kétszer nagyobb, mint az uniós átlag, ezek között szerepel a prosztata- és a mellrák – mutat rá az Európai Bizottság jelentése.
A Frames elemzése szerint több megyében a szakemberhiány miatt gyakorlatilag lebénult a betegségmegelőző tevékenység. A versenyszféra ugyanakkor erősödik, a magánszakrendelők száma látványosan megnőtt tíz év alatt, míg 2010-ben 7716 működött, 2020-ban már 12 274, és idén az előrejelzések szerint a számuk meghaladja a 13 ezret. Ugyanebben az időszakban a magánkórházak száma is 75-ről 159-re emelkedett. A magán egészségügyi ellátórendszer üzleti forgalma 2020-ban 11 százalékkal nőtt 2019-hez képest, és 312 százalékkal emelkedett, összehasonlítva a 2011-es forgalommal, és elérte a 15,4 milliárd lejt. 2021-re 1 milliárd lejes forgalmat becsülnek, a mérlegek a későbbiekben készültek el. Mindebből következik, hogy a magánszféra nyomást gyakorolt a munkaerőpiacra, hiszen az ott dolgozó asszisztensek száma tíz év alatt megkétszereződött, 2020-ban meghaladta a 45 ezret. Összességében a magán egészségügyi rendszer 78 ezer alkalmazottat foglalkoztatott, 75 százalékkal többet, mint 2010-ben.
Jelenleg nincs hiány egészségügyi asszisztensből, de 2030-ban a „dekrét-generáció” tagjai nyugdíjba vonulnak, ami azt jelenti, hogy az egészségügyi rendszerben az alkalmazottak egyharmada nyugdíjba megy, erre készülni kell, különben összeomlik az ellátás – fogalmazta meg Vasile Neagovici.
A szakszervezeti bizalmi rámutatott, a koronavírus-járvány időszakában nem volt idő és lehetőség a szakemberek képzésére, mindenkit alkalmaztak, akinek volt bátorsága, hogy a pandémia alatt helytálljon, viszont az ágazatban nagyon fontos a tapasztalat és a szaktudás. A következő években finanszírozni kell akár uniós alapokból a továbbképzéseket, és figyelni kell arra, hogy az ott dolgozó szakembereket meg tudják tartani a kórházak, hiszen a magánszféra, Nyugat-Európa folyamatosan lecsap a tapasztalt, képzett asszisztensekre, vonzó bérezést kínálva számukra. Neagovici felidézte,
Az érdekvédelmi szervezet háromszéki vezetője arra is kitért, hogy a 2018-as fizetések levegővételhez juttatták az egészségügyi alkalmazottakat, de azóta az infláció miatt sokat veszített reálértékéből a jövedelmük. Hozzátette, a feladatok egy részét korszerűsítik, digitalizálják, ezzel a meglevő állások egy részét sikerül talán helyettesíteni, de az egészségügyben mindig szükség lesz emberekre.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök szerint a következő két hétben kiemelt feladat a helyreállítási terv (PNRR) keretében finanszírozott beruházások befejezése és átvétele.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!