Egyre többen néznek utána, hogy milyen tevékenységek után kötelesek adózni
Fotó: Borbély Fanni
A közelmúltban látványosan nőtt azoknak a romániai kereséseknek a száma, amelyek az online platformokon szerzett jövedelmek adózására vonatkoznak: a felhasználók egyre inkább próbálják megérteni, mit lát az ANAF, és mikor válik az alkalmi eladás adóköteles tevékenységgé.
2026. május 09., 15:332026. május 09., 15:33
Az elmúlt hónapokban látványosan megugrott azoknak a romániai internetes kereséseknek a száma, amelyek arra vonatkoznak, miként kell bevallani az online platformokon szerzett jövedelmeket. Az Economica.net cikke szerint a jelenség mögött nem egyszerűen a megszokott adózási bizonytalanság húzódik meg, hanem egy mélyebb, rendszerszintű változás: az ANAF és az Európai Unió új szabályozása révén az állam most már olyan bevételi forrásokra is rálát, amelyek korábban jórészt a „szürkezónában” maradtak.
A fordulópontot az úgynevezett DAC7 uniós irányelv hozta, amely 2024-től kötelezi az online platformokat – legyen szó apróhirdetési oldalakról, ruhacsere-alkalmazásokról vagy akár szállásközvetítőkről –, hogy adatokat szolgáltassanak a felhasználók tevékenységéről az adóhatóságoknak. Ez azt jelenti, hogy
Fontos hangsúlyozni: ez nem új adónem bevezetése. A jogszabály nem változtatta meg azt, hogy mi számít adóköteles jövedelemnek – viszont gyökeresen átalakította azt, hogy az állam mennyire lát bele ezekbe a folyamatokba.
A szabályozás szerint a platformok elsősorban azokat a felhasználókat jelentik, akik egy év alatt jelentősebb aktivitást mutatnak – például több tucat tranzakciót bonyolítanak le, vagy egy bizonyos bevételi küszöb fölé kerülnek. Ez azonban nem jelenti automatikusan azt, hogy az érintettek adót is kell fizessenek – csupán azt, hogy a tevékenységük ellenőrizhetővé válik.
A bizonytalanság legnagyobb része abból fakad, hogy a felhasználók nehezen tudják eldönteni, az ő tevékenységük melyik kategóriába tartozik. A romániai adószabályok ugyanakkor viszonylag egyértelmű logikát követnek: nem az számít, hol történik az eladás, hanem az, hogy milyen jellegű.
A határ ott kezd el elmosódni, amikor a tevékenység rendszeressé válik, és már nem pusztán „felesleges dolgok eladásáról” van szó. Az ANAF több szempontot is figyelembe vehet annak megítélésekor, hogy egy tevékenység gazdasági jellegű-e. Ide tartozik például:
Ha ezek a feltételek teljesülnek, akkor a tevékenység már önálló jövedelemszerzésnek minősül, amely után adót kell fizetni, és adott esetben vállalkozási formát (például PFA-t) is szükséges létrehozni.
A jelenség nem korlátozódik az apróhirdetési oldalakra. Az online jövedelmek világa ma már jóval összetettebb: egyre többen keresnek pénzt közösségi médián, tartalomgyártáson vagy digitális eszközökön keresztül.
A leggyakoribb, adózási szempontból releváns online bevételi források közé tartoznak:
Ezek mind külön kategóriák, eltérő adózási szabályokkal, de egy közös ponttal: mindegyik egyre inkább láthatóvá válik az adóhatóság számára.
Külön figyelmet érdemel a kriptovaluták esete. Romániában a kriptóból származó nyereség szintén adóköteles, és bár a szabályozás viszonylag egyszerű (alapvetően a realizált profit után kell adózni), a felhasználók körében itt is jelentős a bizonytalanság – különösen a kisebb, alkalmi tranzakciók esetében.
Az Országos Adóhatóság (ANAF) nagyszabású kampányt indított az Airbnb és a Booking platformok közvetítésével szálláshelyeket kiadók jövedelmének ellenőrzésére.
A szakértők szerint a most tapasztalható „félelemhullám” valójában egy átmeneti jelenség. Nem arról van szó, hogy az állam hirtelen mindenkit ellenőrizni kezd, hanem arról, hogy megszűnt az a helyzet, amelyben az online bevételek nagy része gyakorlatilag észrevétlen maradt.
Az új rendszer egyik kulcseleme az úgynevezett „megfelelési értesítés” (notificare de conformare), amelyet az ANAF küldhet azoknak, akiknél eltérést észlel a bejelentett és a platformoktól kapott adatok között. Ez nem azonnali büntetést jelent, hanem egy lehetőséget arra, hogy az érintett rendezze a helyzetét.
A változás hosszabb távon inkább a gazdaság „kifehéredését” szolgálja. A digitális platformok ugyanis az elmúlt évtizedben párhuzamos gazdasági térként működtek, ahol sokan jelentős bevételeket értek el anélkül, hogy ezek megjelentek volna az adórendszerben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?
Az Európai Bizottság 2,25 milliárd eurót folyósított kedden Romániának az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó negyedik kifizetési kérelem alapján.
A Pavăl testvérek leküzdötték az utolsó akadályt is: a Dedeman tulajdonosaié lehet a Carrefour romániai üzletága. A Versenytanács úgy döntött ugyanis, hogy a Carrefour Románia felvásárlása nem versenyellenes.
Az Európai Unióban 20,7 százalékkal drágultak májusban éves összevetésben a személyes közlekedéshez használt üzemanyagok és kenőanyagok, miután áprilisban 20,8 százalékos, márciusban pedig 12,9 százalékos növekedést mértek.
Megérkeztek a piacokra a nyár nagy kedvencei, a görögdinnyék, azonban kérdés, hogy vajon amit megvásárolunk, az Görögországban, vagy pedig a dél-romániai Dolj megye márkanévvé vált településén, Dăbuleni-ben termett.
Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) szombaton közölt adatai szerint májusban 11 970 személynek folyósítottak különleges nyugdíjat, 13-mal többnek, mint előző hónapban.
Az első négy hónapban 2,508 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1 százalékkal (24 500 toe-val) kevesebbet, mint 2025 azonos időszakában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) szombaton közölt adataiból.
Péntek délben a napenergia fedezte Románia villamosenergia-fogyasztásának mintegy 70 százalékát, ez azonban nem jelentett olcsóbb áramot a fogyasztóknak – állapította meg szombaton közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță.
Mindössze Bukarest és Kolozs megye számít „európai értelemben vett” gazdag megyének romániai viszonylatban, ha az egy főre jutó bruttó hazai terméket (GDP) vesszük górcső alá. Amúgy egy kettészakadt Romániát látunk.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!