
Tiltakoznak a nagy szakszervezeti szövetségek a társadalombiztosítási rendszer tervezett reformja ellen: a CNSRL Frăția szakszervezeti tömörülés csütörtökön megkezdte az általános sztrájkhoz szükséges előkészületeket, az Alfa Kartell pedig a munkaügyi miniszter lemondását követeli és az államfőt kérte fel, közvetítsen a kormány és a szakszervezetek vitájában.
2017. november 02., 14:402017. november 02., 14:40
2017. november 02., 15:382017. november 02., 15:38
Az érdekvédelmi szervezetek elégedetlenek azzal, hogy a szociálliberális kormány a jövő év elejétől a munkavállalókra akarja áthárítani a társadalombiztosítási járulékokat, amelyek egy része jelenleg a munkáltatót terhelik. A CNSRL Frăția úgy véli, hogy a kormány adó- és járulékpolitikája a versenyszférában a bérek csökkenéséhez vezet, vagy munkahelyek megszűnését eredményezi.
A szakszervezet szerint a szociáldemokraták választási kampányában beígért – és az új közalkalmazotti bértörvény által azóta előirányzott – béremelésekből semmi sem marad, ha a kormány nagyobb járulékfizetési kötelezettséggel terheli a megemelt bruttó béreket. A CNSRL Frăția aláírásgyűjtést kezd félmilliós tagsága körében az általános munkabeszüntetés meghirdetéséhez, amely az energetikai, vegyipari, távközlési, közlekedési, bútoripari ágazatokat, valamint a közoktatást, egészségügyet és közigazgatást érintheti.
A több mint 800 ezer tagot tömörítő Alfa Kartell nyílt levelet intézett Klaus Johannishoz, amelyben arra kéri az államfőt, alkotmányos közvetítői szerepének megfelelően ültesse tárgyalóasztalhoz a kormányt és koalíciós pártokat, a munkáltatói szövetségeket szakszervezeteket.
A tárcavezető a szakszervezetekkel folytatott megbeszélését követően azt mondta Bogdan Hossuról, az Alfa Kartell vezetőjéről, aki a nettó bérek csökkenését vetítette előre, hogy meg kellene tanulnia számolni.
Jelenleg a romániai munkavállalók bruttó fizetéséből 16,5 százalék társadalombiztosítási járulékot vonnak le, amely felett a munkáltatónak is be kell még fizetnie a bruttó bér 22,75 százalékának megfelelő tb-járulékot. A kormány jövő évtől egyedül a munkavállaló bruttó fizetését akarja megterhelni 35 százalékos tb-járulékkal, míg a munkáltató ezen felül csak a bruttó 2,25 százalékának megfelelő összeget kell befizetnie a munkabiztosítási alapba. A jövedelemadó a jelenlegi 16-ról 10 százalékra csökkenne januártól.
Azt a kormány is elismeri, hogy ilyen körülmények között a munkáltatóknak mintegy 20 százalékkal meg kellene emelni a bruttó béreket ahhoz, hogy az alkalmazott nettó jövedelme ne csökkenjen, erre azonban nem lehet törvénnyel kényszeríteni őket. A tervezett adó- és járulékintézkedésekről sürgősségi kormányrendeletet akar elfogadni a kormánytöbbség, kevesebb mint két hónappal tervezett hatályba lépésük előtt.
Novemberben sem lehet újraindítani a cernavodai atomerőművet, továbbra is fennáll az áramellátási válság kockázata – derül ki az országos operatív törzs határozatából.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
szóljon hozzá!