Szorosabbra húzott nadrágszíj

A büdzsé a folyó, a személyzettel, illetve a javakkal és szolgáltatásokkal járó kiadások lefaragásán alapszik, amivel párhuzamosan az idei 33,9 milliárd lejről 35,1 milliárd lejre nő a beruházásokra fordítható pénzalap. A társadalombiztosítási büdzsét azonban idén is ki kell egészíteni az állami költségvetésből, erre a célra 13,9 milliárd lejt különített el a kormány.

A büdzsé bevételi oldalán a Boc-kabinet 15 százalékos növekedésre számít, ami 80,81 milliárd lejt jelent, miközben 109,49 milliárd lejre rúgó kiadásokat várnak. Az adóbevételek eközben elérhetik majd a 74,86 milliárd lejt – ami 13 százalékos növekedést jelentene az idei évhez viszonyítva. A nem adójellegű bevételek terén 6,85 milliárd lejre számítanak, ami 22,5 százalékkal lenne kevesebb, mint az idei. A közszférában dolgozók bérezésére elkülönített alapban 15,54 milliárd lej van, ami már azonban 5,78 százalékkal több, mint amennyit erre a célra az idei év folyamán fordítottak.

A büdzsében eközben idén sincsenek az érdemfizetésekre, túlórákra, prémiumokra vagy üdülési csekkekre elkülönített összegek. A javakkal és szolgáltatásokkal járó kiadásokat a kormány 3,86 milliárd lejben szabta meg, ami 1 százalékkal több mint az idei. A különböző szubvenciókra fordítandó összeg 4,11 milliárd lej, ez 10,75 százalékos csökkenést jelent az idei évhez viszonyítva. A társadalmi segélyekre szánt összeg 14,1 százalékra rúg, ez 26 százalékkal kevesebbe, mint idén. A tartalékalap eközben 88 százalékkal 207 millió lejre csökken.

Azzal, hogy a jövő évi költségvetés a személyi és a működési kiadások csökkentését irányozza elő, 2011-ben is érvényben marad az az elv, miszerint a közszférában csak minden hetedik megüresedő poszt után lehet alkalmazni új embert, ami gyakorlatilag számos állami intézményben létszámstopot jelent. Nem alkalmazhatnak új munkavállalókat az állami tulajdonban levő vállalatok, illetve közhasznú társaságok sem jövőre a 2010-re megszabott létszám fölött, miközben a veszteséges vagy állami szubvencióban részesülő vállalatokat arra kötelezik, hogy a bérekkel járó kiadásaikat tartsák az idei évre meghatározott szinten. Azok a vállalatok azonban, amelyek idén profitot regisztrálnak, nyugodtan emelhetik jövőre alkalmazottaik fizetését, azonban nem nagyobb mértékben, mint a jövő évre előre jelzett inflációs ráta.

A jelenlegi szinten fagyasztja be ugyanakkor a nyugdíjakat 2011 végéig a jövő évi büdzsé – beleértve a garantált minimálnyugdíjat is, s nem változik a munkáltató, illetve az alkalmazott által fizetendő társadalombiztosítási hozzájárulás mértéke sem. Így a nyugdíjpont értéke 732,8 lej marad, a legkisebb nyugdíj pedig továbbra is 350 lej lesz. A jövő évi nyugdíjalap 46,2 milliárd lejből gazdálkodhat (a GDP 8,5 százaléka).

Új módszer szerint számolják ki ugyanakkor januártól a munkanélküli-segélyt, ez ugyanis az 500 lejes szociális referenciaindex 75 százalékának felel majd meg, s nem a mindenkori minimálbér alapján számolnak. – A büdzsé tervezete egyébként 670 lejre emeli 2011 januárjától az országosan garantált minimálbért. – A referenciaindex alapján kiszámolt összeghez ugyanakkor a ledolgozott évek függvényében az utolsó 12 hónap bruttó átlagbérének 3–10 százaléka adódik még hozzá az új rendelkezés értelmében.

A frissen végzett munkanélküliek esetében is változik az öszszeg, a pályakezdő állástalanok nem a minimálbér felében részesülnek majd, hanem a szociális referenciaindex 50 százalékát – 2011-ben tehát 250 lejt – kapják meg. A kormány számításai szerint a módosítás révén csökkenni fog a munkanélküli-segély összege, s úgy látják, 2011-ben 168 ezer lejt fognak ezáltal megtakarítani. De a spórolt összeg a várakozások szerint évről évre nőni fog, 2013–14-re elérve az 518 ezer lejt.

Eközben jóval kevesebb pénz jut vissza a településekre a begyűjtött áfából, mint ahogy kevesebb pénzt kapnak az önkormányzatok infrastrukturális beruházásokra, a tanárok béreinek kifizetésére, s 50 százalékkal csökkenhet jövőre a munkahelyteremtésre igényelhető hitelek volumene. Ugyanakkor azt is megszabja a büdzsé, hogy a helyi önkormányzatok főként olyan futó vagy jövőbeni projekteket finanszírozhatnak, amelyekre külföldi, vissza nem térítendő támogatást tudnak szerezni.

A dokumentum megtiltja továbbá, hogy új beruházásokat finanszírozzanak a települések, amennyiben nincs pénzük a már futó projektek ellenértékének törlesztésére, mint ahogy nem kezdhetnek el új programokat, amíg korábbi beruházásaikkal nem végeztek, még ha le is járt a megszabott kivitelezési határidő. Az ellenzék egyébként nem törődik bele a vereségbe: Eugen Nicolăescu, a Nemzeti Liberális Párt egyik vezető politikusa bejelentette, pártja ma alkotmánybíróságon támadja meg a költségvetési törvényt.