A brit kormány több olyan törvényt fontolgat, amelyek szigorítanák az új EU-tagállamok polgárainak nagy-britanniai bevándorlási és munkavállalási feltételeit – írta a The Sunday Telegraph.
2014. május 25., 14:452014. május 25., 14:45
2014. május 25., 14:462014. május 25., 14:46
A tekintélyes konzervatív vasárnapi brit lap meg nem nevezett magas rangú kormányzati forrásai szerint az elképzelések között szerepel az uniós társállamokból érkezők vagyoni helyzetének felmérése, megakadályozandó, hogy a szegényebb EU-országokból tömegek induljanak meg Nagy-Britannia felé.
E törvény alapján a legszegényebb EU-országok állampolgárai addig nem telepedhetnének le Nagy-Britanniában, amíg hazájuk gazdasági fejlettsége el nem ér egy meghatározott szintet. A vizsgált lehetőségek között szerepel egy olyan szigorítás is, amelynek alapján hat hónap után haza lehetne toloncolni azokat a külföldi EU-állampolgárokat, akiknek nincs reális esélyük arra, hogy Nagy-Britanniában munkát találjanak.
Emellett munkavállalónként 20 ezer fontig terjedő pénzbüntetéssel lehetne sújtani minden olyan brit céget, amely az országos minimálbér alatti javadalmazást fizet külföldi EU-alkalmazottainak. Az ezért kiróható bírság jelenlegi felső határa ötezer font minden alulfizetett munkavállaló után.
A brit munka- és nyugdíjügyi minisztérium a The Sunday Telegraph forrásai szerint már dolgozik azon a terven is, amelynek alapján a jelenlegi három hónapról hat hónapra, vagy még hosszabb időre kiterjesztenék azt az időt, amit az EU-munkavállalóknak minimálisan el kell tölteniük Nagy-Britanniában, mielőtt jogosulttá válnának a brit szociális ellátó rendszer igénybevételére.
Mint ismeretes, David Cameron konzervatív párti brit miniszterelnök már többször is hangot adott annak a véleményének, hogy a 2004-es keleti bővítés tanulságai alapján át kell alakítani az új EU-tagállamok állampolgárainak munkavállalási szabályozását. Cameron a BBC televízióban a minap kijelentette: a 2004-ben EU-taggá vált közép- és kelet-európai országokból a jelentős jövedelmi különbségek miatt indult „tömeges vándorlás\" Nagy-Britannia felé.
A brit kormányfő szerint e tapasztalat alapján be lehetne vezetni például olyan átmeneti szabályozást, amely addig nem teszi lehetővé az új EU-tagállamokból érkezők szabad munkavállalását más uniós országokban, amíg az új tagországokban az egy főre jutó átlagjövedelem el nem ér egy bizonyos szintet.
A Konzervatív Párt vezette brit kormánykoalíció – gyakran a liberális koalíciós partner ellenkezésével dacolva – már az elmúlt hónapokban is sorra jelentette be az uniós állampolgárok nagy-britanniai munkavállalási feltételeinek szigorítását, és az unión belüli szabad munkavállalás egész rendszerének átalakítását is követeli.
London emiatt többször is komoly konfliktusba keveredett Andor László foglalkoztatási és szociális ügyekért felelős EU-biztossal, akinek ismételt bíráló nyilatkozatait rendre éles ellenkritikákkal fogadták brit politikusok.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!