A brit kormány több olyan törvényt fontolgat, amelyek szigorítanák az új EU-tagállamok polgárainak nagy-britanniai bevándorlási és munkavállalási feltételeit – írta a The Sunday Telegraph.
2014. május 25., 14:452014. május 25., 14:45
2014. május 25., 14:462014. május 25., 14:46
A tekintélyes konzervatív vasárnapi brit lap meg nem nevezett magas rangú kormányzati forrásai szerint az elképzelések között szerepel az uniós társállamokból érkezők vagyoni helyzetének felmérése, megakadályozandó, hogy a szegényebb EU-országokból tömegek induljanak meg Nagy-Britannia felé.
E törvény alapján a legszegényebb EU-országok állampolgárai addig nem telepedhetnének le Nagy-Britanniában, amíg hazájuk gazdasági fejlettsége el nem ér egy meghatározott szintet. A vizsgált lehetőségek között szerepel egy olyan szigorítás is, amelynek alapján hat hónap után haza lehetne toloncolni azokat a külföldi EU-állampolgárokat, akiknek nincs reális esélyük arra, hogy Nagy-Britanniában munkát találjanak.
Emellett munkavállalónként 20 ezer fontig terjedő pénzbüntetéssel lehetne sújtani minden olyan brit céget, amely az országos minimálbér alatti javadalmazást fizet külföldi EU-alkalmazottainak. Az ezért kiróható bírság jelenlegi felső határa ötezer font minden alulfizetett munkavállaló után.
A brit munka- és nyugdíjügyi minisztérium a The Sunday Telegraph forrásai szerint már dolgozik azon a terven is, amelynek alapján a jelenlegi három hónapról hat hónapra, vagy még hosszabb időre kiterjesztenék azt az időt, amit az EU-munkavállalóknak minimálisan el kell tölteniük Nagy-Britanniában, mielőtt jogosulttá válnának a brit szociális ellátó rendszer igénybevételére.
Mint ismeretes, David Cameron konzervatív párti brit miniszterelnök már többször is hangot adott annak a véleményének, hogy a 2004-es keleti bővítés tanulságai alapján át kell alakítani az új EU-tagállamok állampolgárainak munkavállalási szabályozását. Cameron a BBC televízióban a minap kijelentette: a 2004-ben EU-taggá vált közép- és kelet-európai országokból a jelentős jövedelmi különbségek miatt indult „tömeges vándorlás\" Nagy-Britannia felé.
A brit kormányfő szerint e tapasztalat alapján be lehetne vezetni például olyan átmeneti szabályozást, amely addig nem teszi lehetővé az új EU-tagállamokból érkezők szabad munkavállalását más uniós országokban, amíg az új tagországokban az egy főre jutó átlagjövedelem el nem ér egy bizonyos szintet.
A Konzervatív Párt vezette brit kormánykoalíció – gyakran a liberális koalíciós partner ellenkezésével dacolva – már az elmúlt hónapokban is sorra jelentette be az uniós állampolgárok nagy-britanniai munkavállalási feltételeinek szigorítását, és az unión belüli szabad munkavállalás egész rendszerének átalakítását is követeli.
London emiatt többször is komoly konfliktusba keveredett Andor László foglalkoztatási és szociális ügyekért felelős EU-biztossal, akinek ismételt bíráló nyilatkozatait rendre éles ellenkritikákkal fogadták brit politikusok.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Júliusban fokozatosan csökkenhetnek az üzemanyagárak Romániában: a 95-ös benzin literenkénti ára 7,90 és 8,20 lej közé, a gázolajé 8,40 és 8,80 lej közé eshet vissza – véli Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
A romániai építőiparban dolgozók egyre borúlátóbban ítélik meg az előttük álló időszakot: a megkérdezett vállalkozók 83 százaléka biztosra veszi, hogy a következő 12 hónapban tovább emelkednek az árak.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök csütörtökön kijelentette, hogy az üzemanyagárak csökkenése várható a következő napokban, ahogy a vállalatok elkezdik az alacsonyabb áron beszerzett készletek értékesítését.
Romániában egyelőre nem elég fejlett az úgynevezett internship (szakmai gyakorlat) jelensége, amikor időszakos, gyakorlatorientált munkalehetőséget biztosítanak egyetemisták, frissen diplomázottak számára a vállalatok, intézmények vagy szervezetek.
Az RMDSZ politikusa egy csütörtöki szakmai rendezvényen emlékeztetett arra, hogy a közel-keleti konfliktus kirobbanásakor a gázolaj ára gyorsan emelkedett, ezért szerinte a nemzetközi jegyzések visszaesése után hasonló ütemű árcsökkentésre lenne szükség.
Verőfényes napsütéses nyári napokon esz a fene a leginkább amiatt, hogy a napelemes rendszerem újra és újra leáll – nem meghibásodás, hanem a hálózati túlfeszültség miatt. Saját tapasztalatok alapján próbáltam utánajárni a problémának.
Július elsejével életbe lépett a 150 eurónál kisebb értékű, unión kívülről érkező e-kereskedelmi csomagokra vonatkozó vámmentesség eltörlését előíró jogszabály.
A legtöbb töltőállomáson azonnal éreztette a hatását, hogy június 30-án lejárt az iráni konfliktus nyomán meglódult kőolajárak által elkerülhetetlenné tett válságintézkedések hatálya. Volt, ahol gázolaj ára 38 banival is nőtt július első napján.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!