
Fotó: Gozner Gertrud
2009. január 20., 09:172009. január 20., 09:17
Szezonjellegű árcsökkentésre viszonylag kevés, mindössze 18 vállalkozás nyújtott be jóváhagyási kérést a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal kereskedelmi felügyelőségére. Sok üzlet kirakatában feltűnnek ugyan az árcsökkentés mértékét jelző, csalogató százalékok, ám az árleszállítás elsősorban a ruházati cikkekre jellemző, elsősorban a téli kollekciókat érinti. „A cégek fele még december közepén benyújtotta a tervezett árleszállítás termékleltárát, ők már olcsóbban kínálnak bizonyos termékeket, de van, aki csak a napokban hozta az iratokat, ők csak január 25-étől kezdik az árcsökkentést” – tájékoztatta a Krónikát Ilyés György kereskedelmi felügyelő.
Szezonális árleszállításra ugyanis csak január 15. és április 15. között ad lehetőséget a törvény, a cégeknek pedig az akció megkezdése előtt legkevesebb tizenöt nappal be kell nyújtaniuk az árcsökkentés mértékét és a termékek menynyiségét is tartalmazó iratcsomót a felügyelőségen. Ilyés szerint a cégek be is tartják a rendelkezést, hiszen évek óta bejáratott, kialakult rendszerről van szó. Attól sem tart, hogy előzetes áremelést hajtanának végre a kereskedők, és utólag, puszta reklámfogásból hirdetnének árcsökkenést, valójában a régi áron kínálva a portékát.
„Elvileg nem tartom kizártnak, hogy ilyesmi is megeshet, de nem jellemző. Meg aztán a kereskedő érdeke is az, hogy szabaduljon a szezonárutól, ezért nem igazán van értelme ilyenfajta csalafintaságnak. Az emberek az árakat nézik, tudják, mennyi volt decemberben, és mennyi most. Egy kirakati reklámmal, régi-új árcédulával pedig nem lehet vásárlókat szerezni, ha nincs mögötte valós árcsökkenés” – mondta Ilyés György. Az árakat amúgy a felügyelőség is ellenőrzi, ezeket vagy az üzlet egészére egységesen, vagy, ha termékenként történik, akkor a régi és az új ár jól látható feltüntetésével kell jelezni.
Marosvásárhelyen a kereskedők szinte valamennyi főtéri üzletben jelentős árleszállításokkal próbálják becsalogatni vevőiket. Van, akinek sikerül, van, akinek a kirakatra írt hatalmas 50, 60 vagy akár 70 százalékos árcsökkentést jelző szám sem terem sok babért. „Miért dőlnék be az efféle huncutságoknak, amikor jól tudom, hogy amit most fél áron kínálnak, annak a tavaly novemberben vitték fel az árát. Sokáig nézegettem ezt a kiskosztümöt, amit előbb 80 lejért kínáltak, aztán az ünnepekre hirtelen 150 lej lett. Most meg ebből faragnak le ötven százalékot” – mutat a kiszemelt női ruhára a fiatal hölgy. Szerinte a vásárlókat nehéz becsapni, ezért is kong az üzlet, aki meg átlépi a küszöbét, jobbára csak bámészkodik, nem vásárol.
A szomszédban viszont a déli órákban is nagy a sürgés-forgás. Itt három pár cipőt kínálnak kettő áráért, ami sok esetben azt jelenti, hogy a vásárlók családostól vagy legalábbis párosával érkeznek. Persze a tulajdonosok jól kitervelték akciójukat, hisz a legolcsóbb terméknek az árát ejtik a végösszegből. A város hipermarketjeiben kimondottan nagy a tolongás a téli ruházati cikkek részlegén. A próbafülke előtt akár negyedórát is eltölthet a potenciális vevő, míg az előtte lévő sorra magára ölti a kiszemelt ruházatok mindenikét. I.Gy. viszont nem öltözködni tért be a város szélén fekvő Realba, hanem már most kíván gondoskodni fenyőfája és lakása következő adventi és karácsonyi feldíszítéséről.
„Itt sem olcsóbban, sem ugyanannyiért, mint decemberben, nem lehet kapni semmit. Míg külföldön ilyenkor mindent bagóért meg lehet vásárolni, nálunk minden dísztárgyat elpakoltak” – állapította meg lehangoltan. Hasonlóan rossz tapasztalata volt a szomszédos Praktikerben is, ahol a tavaly, nyár közepén szeretett volna húsvéti tárgyakat vásárolni. Annak ellenére, hogy az ünnepek hónapok óta lejártak, a kerámianyuszik ára egy lejjel sem csökkent. „Amikor azt kérdeztem, hogy ilyenkor, amikor senki nem vesz húsvéti dekorációs tárgyat, miért nem ejtenek valamenynyit az árból, az egyik elárusítónő azt mondta, hogy ő betessékelhet az üzletvezetőhöz, és amennyiben nagyobb tételben vásárolok, biztos kapok némi diszkontot” – idézte fel I.Gy. Egy, szintén dekorációs tárgyakat keresgélő férfi egy másik áruház árleszállításos akcióit bírálja. Mint mondja, többször előfordult, hogy a postaládájában talált reklámlapban feltüntetettek közül egyik-másik tárgy hiányzott az üzlet polcairól. „Az elárusítók bevallották, hogy az általam keresett árleszállított termék nem fogyott el, hanem meg sem érkezett” – panaszolta el a csalódott vevő.
A sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivatalban mindössze négy cég jelentette be a szezon végi kiárusítást. Kovács László, a Kings ruházati üzletek tulajdonosa a Krónika megkeresésére elmondta, ez az első alkalom, hogy szezon végi kiárusítást hirdet. Nem a vásárlók becsalogatása a cél, hanem egyszerűen rákényszerült erre a lépésre, különben nem tudja eladni a raktárban felhalmozott árukészletét. Minden évben a leggyengébb a forgalom január–február hónapokban, de évről évre kevesebbet árulnak, csökken a kereslet. Kovács László szerint egyre gyengébb a sepsiszentgyörgyiek vásárlóereje. Minél több egy városban a turkáló, azt jelenti, hogy egyre szegényebbek az ott lakók. A Kings üzletek az alacsony árakkal tudtak a piacon maradni. Kovács László elmondta, nagyon kicsi árréssel dolgozott, hogy olcsón adhassa ugyanazokat a termékeket, amelyeket a belvárosi üzletekben gyakran kétszeres árért kínálnak. Éppen ezért a szezon végi kiárusításon sem tud nagy árengedményeket tenni. Mint részletezte, bármennyire olcsón kínálja a termékeit, a turkálókkal nem tudja felvenni a versenyt.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?
Az Európai Bizottság 2,25 milliárd eurót folyósított kedden Romániának az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó negyedik kifizetési kérelem alapján.
A Pavăl testvérek leküzdötték az utolsó akadályt is: a Dedeman tulajdonosaié lehet a Carrefour romániai üzletága. A Versenytanács úgy döntött ugyanis, hogy a Carrefour Románia felvásárlása nem versenyellenes.
Az Európai Unióban 20,7 százalékkal drágultak májusban éves összevetésben a személyes közlekedéshez használt üzemanyagok és kenőanyagok, miután áprilisban 20,8 százalékos, márciusban pedig 12,9 százalékos növekedést mértek.
Megérkeztek a piacokra a nyár nagy kedvencei, a görögdinnyék, azonban kérdés, hogy vajon amit megvásárolunk, az Görögországban, vagy pedig a dél-romániai Dolj megye márkanévvé vált településén, Dăbuleni-ben termett.