
Fotó: Boda L. Gergely
Súlyos gondok merültek fel Marosvásárhelyen a hulladékgazdálkodás terén, és miután a város önkormányzata keddi ülésén elutasította a helyi köztisztasági vállalat javaslatait, egyelőre patthelyzet van.
2014. július 30., 19:362014. július 30., 19:36
A vészharangot a Salubriserv, a megyeszékhely köztisztasági vállalata kongatta meg a városházához elküldött, a helyi önkormányzat figyelmébe ajánlott beadványában, amelyben jelezte, a gondokat a maroskeresztúri lerakó bezárása okozta, olyan körülmények között, hogy a kerelőszentpáli regionális hulladéktározó – amely a Maros Megyei Integrált Szilárdhulladék-gazdálkodási Rendszer elnevezésű projekt keretében, 40 millió euróból valósul meg – még nem működőképes.
„A segesvári lerakóban már nincs engedélyünk a tárolásra. Más megyék EU-konform lerakóiban csak az illető megyék hulladékát engedik tárolni. Maros megye – különösképpen Marosvásárhely – az utolsók között van az országban, amely nem oldotta meg a hulladékgazdálkodást” – mutat rá beadványában – amely a keddi ülésen szerepelt a helyi önkormányzati képviselők mappájában is – a Salubriserv.
Egyetlen megoldást lát a Salubriserv
A köztisztasági vállalat több megoldási lehetőséget is felvázolt, azonban csak egyet nevezett megvalósíthatónak. Mint fogalmaztak, meg lehetne szüntetni például a városban a háztartási és az utcai hulladék begyűjtését, ami „jelentős hatással lenne a környezetre, a lakosságra, a közintézményekre és a vállalkozásokra”.
Másik életképtelen variáció, hogy illegális helyeken tárolják a begyűjtött szemetet, ami „kihatással lenne a környezetre, továbbá bírságot róhatnának ki a vonatkozó törvények megszegése miatt”. Éppen ezért szerintük az egyetlen jó megoldás az lenne, ha a szemetet Székelyudvarhelyre szállítanák, ami azonban pluszköltségekkel járna a szállítást és a tárolási költséget tekintve egyaránt.
„Ebben az esetben is nehézséget jelent a szemeteskocsik tartalmának a szállító autókba történő áthelyezése is, mivel a jelenlegi platform akadályozva lesz a transzferállomás felé vezető út építése miatt. Ebben az esetben más hely kell, ahol le lehet bonyolítani a hulladék átrakását. Következtetésképpen: megkérjük Önöket, hogy maximális felelősséggel kezeljék a kialakult helyzetet, amelyet sürgősen meg kell oldani” – áll a Salubriserv vezérigazgatója, Sorin Moldovan és a gazdasági igazgató, Zaharie Pop által aláírt dokumentumban.
Csak kisebb drágításba mentek bele
A köztisztasági vállalat beadványában azt javasolta, hogy a díjszabást jelentősen emeljék meg. Azt szerették volna elérni, hogy a jelenlegi 42,31 lej/köbméter helyett a cégek és közintézmények 90,38 lejt (áfa nélkül) fizessenek, a lakossági díjszabás pedig a mostani 3,54 lejről 7,53 lejre nőjön, miközben a szállítási költség 12 lejről 149,50 lejre (áfa nélkül) emelkedne.
A helyi képviselő-testület azonban nem fogadta el a javaslatot. Keddi ülésükön a tarifák 10 százalékos emeléséről döntöttek mind a cégek és közintézmények, mind pedig a lakosság esetében. Úgy vélték ugyanis, hogy ennyit lehet elviselni, főként a polgárok esetében, gazdasági válság idején.
A városháza új javaslatokat vár
Peti András alpolgármester szerdán a sajtónak elismerte, hogy ez a díjszabásemelés valóban nem oldja meg a helyzetet, azonban – tette hozzá – arra vár, hogy a köztisztasági vállalat jöjjön megoldásjavaslatokkal. „Olyan díjszabást fogadtunk el, amelyről úgy gondoljuk, hogy a lakosság és a cégek elbírják. Nem szeretnénk, ha erdeink megtelnének szeméttel, amelyet odahordanának azok, akik nem tudják megfizetni az elszállítást. A szolgáltatótól várjuk, hogy javaslatokkal álljon elő, az ő feladata. A maroskeresztúri lerakó már 2009 óta be van zárva, nem lehet új szeméttelepet kialakítani mellette. Kerelőszentpálon kell tárolni. Marosvásárhely – a Maros Megyei Tanáccsal – 2011-ben csatlakozott az integrált hulladékgazdálkodási projekthez, amely most zárul, és vállalta a nem EU-konform lerakók bezárását” – fejtette ki Peti András.
Hozzátette: tudomása szerint a kerelőszentpáli hulladéktározó kapcsán a megyei közgyűlésnek folyamatban van egy közbeszerzési eljárása a szolgáltató kijelölésére, a dokumentációt azonban megfellebbezték. A Maroskeresztúrhoz tartozó székelykakasdi válogató-, transzfer- és komposztálóállomáshoz vezető út építése kapcsán az elöljáró elmondta, a munkálatok már zajlanak, és négy héten belül végeznek
Dobre: nem egyedi a helyzet
Eközben Ciprian Dobre, a Maros megyei közgyűlés elnöke úgy nyilatkozott, hogy a marosvásárhelyi helyzet nem egyedi, a megye valamennyi városában – Segesvár kivételével – gondok vannak a hulladéktárolással, miután óvások nehezítik a regionális hulladéktároló megnyitását. „Valamennyi városban hasonlóképpen küzdünk a hulladékkal, Dicsőszentmártonban vagy Marosludason egyaránt.
A kerelőszentpáli lerakó még idén megnyílhat, ha minden jól megy. Határidőn belül vagyunk” – fogalmazott Dobre. Mint emlékeztetett, a megvalósítási időpontot az Európai Bizottság beleegyezésével meghosszabbították.
Amint arról már több ízben írtunk, a Maros Megyei Integrált Szilárdhulladék-gazdálkodási Rendszer elnevezésű projektről szóló, az Európai Unió által finanszírozott szerződést 2010 júniusában írták alá, a kivitelezési munkálatokat 2013-ban kellett volna lezárni, azonban nem sikerült tartani a határidőt.
A Környezetvédelmi Ágazati Operacionális Program Regionális Fejlesztési Európai Alapjából 31,5 millió euróval társfinanszírozott projektre a román költségvetésből mintegy 7 millió eurót irányoztak elő, a megyei önkormányzat kasszájából pedig 6,6 millió eurót utaltak ki erre a célra.
Júliusban fokozatosan csökkenhetnek az üzemanyagárak Romániában: a 95-ös benzin literenkénti ára 7,90 és 8,20 lej közé, a gázolajé 8,40 és 8,80 lej közé eshet vissza – véli Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
A romániai építőiparban dolgozók egyre borúlátóbban ítélik meg az előttük álló időszakot: a megkérdezett vállalkozók 83 százaléka biztosra veszi, hogy a következő 12 hónapban tovább emelkednek az árak.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök csütörtökön kijelentette, hogy az üzemanyagárak csökkenése várható a következő napokban, ahogy a vállalatok elkezdik az alacsonyabb áron beszerzett készletek értékesítését.
Romániában egyelőre nem elég fejlett az úgynevezett internship (szakmai gyakorlat) jelensége, amikor időszakos, gyakorlatorientált munkalehetőséget biztosítanak egyetemisták, frissen diplomázottak számára a vállalatok, intézmények vagy szervezetek.
Az RMDSZ politikusa egy csütörtöki szakmai rendezvényen emlékeztetett arra, hogy a közel-keleti konfliktus kirobbanásakor a gázolaj ára gyorsan emelkedett, ezért szerinte a nemzetközi jegyzések visszaesése után hasonló ütemű árcsökkentésre lenne szükség.
Verőfényes napsütéses nyári napokon esz a fene a leginkább amiatt, hogy a napelemes rendszerem újra és újra leáll – nem meghibásodás, hanem a hálózati túlfeszültség miatt. Saját tapasztalatok alapján próbáltam utánajárni a problémának.
Július elsejével életbe lépett a 150 eurónál kisebb értékű, unión kívülről érkező e-kereskedelmi csomagokra vonatkozó vámmentesség eltörlését előíró jogszabály.
A legtöbb töltőállomáson azonnal éreztette a hatását, hogy június 30-án lejárt az iráni konfliktus nyomán meglódult kőolajárak által elkerülhetetlenné tett válságintézkedések hatálya. Volt, ahol gázolaj ára 38 banival is nőtt július első napján.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
szóljon hozzá!