2012. augusztus 16., 08:002012. augusztus 16., 08:00
Alaposan megsínylette a hetek óta húzódó politikai válságot és az idei aszályt a román gazdaság, amely számára sem a Nemzetközi Valutaalap (IMF) illetékesei, sem az elemzők többsége nem jósol fényes jövőt a következő időszakra. A megjósolt visszaeséssel egy időben ráadásul már szeptemberben drágul a földgáz ára Romániában, ami ágazati szakértők szerint a kenyér és az alapélelmiszerek árának robbanását idézi elő.
A gazdaság hanyatlásáról szóló előrejelzés és a gázárdrágulás bejelentése egyaránt az IMF romániai tárgyalóküldöttségétől származik, amely kedden fejezte be bukaresti felülvizsgálati látogatását. A nemzetközi hitelezők előrebocsátották: Románia teljesítette legfontosabb kötelezettségvállalásait a tavaly kötött többoldalú, elővigyázatossági típusú hitelmegállapodás kapcsán. (Ennek értéke 5,4 milliárd euró, amit csak akkor használhat fel Bukarest, ha szükségessé teszi egy váratlan válsághelyzet.) Ezután jött azonban a „feketeleves” a kormány és a lakosság számára.
Az IMF ugyanis lerontotta a GDP-re vonatkozó előrejelzését, és a belföldi össztermék (GDP) mindössze 0,9 százalékos növekedésével számol idén a korábban közölt 1,5 százalék helyett. Mint ismeretes, a kormány költségvetés-kiigazítási tervezetében 1,2 százalékos GDP-növekedés szerepelt. A kabinet azonban ebben az évben kétszer is csökkentette az idei gazdasági növekedéssel kapcsolatos várakozásait.
A múlt héten a Ponta-kabinet bejelentette, hogy 1,5 százalékról 1,2 százalékra fogják vissza a tervezett GDP-növekedést, ugyanis a szárazság gyenge mezőgazdasági évet vetít előre; az idei költségvetést eredetileg 1,8–2,3 százalékos növekedéssel tervezték, a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) folytatott későbbi tárgyalásokat követően azonban 1,5 százalékra csökkentették a várakozásokat. Az mindössze szépségtapasznak számít, hogy kedden az országos statisztikai intézet bejelentette: a román GDP két negyedévi csökkenés után 0,5 százalékkal nőtt a második negyedévben az előző háromhavi teljesítményhez képest, hiszen az össztermék tavaly 2,5 százalékkal nőtt, főként a rendkívül jó mezőgazdasági évnek köszönhetően.
Eric de Vrijer, az IMF küldöttségvezetője (képünkön) közölte, Románia teljesítette a költségvetési hiánycélt, és reményét fejezte ki, hogy az év végéig a kormánynak sikerül 3 százalék alatt tartania a deficitet, ahogyan ezt vállalta. A hiányosságok között kiemelte azonban a helyi önkormányzatok és a kórházak által felhalmozott adósságokat, ami szinte állandó problémát jelent, minthogy ezek az adósságok rendszerint újratermelődnek. De Vrijer szerint ahhoz, hogy az IMF igazgatótanácsa jóváhagyja a Romániának soron következő hitelrészletet, Bukarestnek több feltételt is teljesítenie kell.
Így a kabinetnek megoldást kell találnia a helyi közigazgatások által felhalmozott adósságok csökkentésére, ugyanakkor szeptember közepétől a lakosság számára 5 százalékkal, az ipari fogyasztók számára pedig 10 százalékkal emelnie kell a gáz árát. Mindezt olyan körülmények között, hogy az Országos Energia-szabályozó Hatóság (ANRE) júniusban közzétett tervezetében még nem szerepelt áremelés, mindössze jövőre, és 2014-re harangoztak be tíz-tíz százalékos fogyasztói drágítást a földgáz esetében.
Ennek ellenére Victor Ponta kormányfő elődjeire, Mihai-Răzvan Ungureanura és Emil Bocra hárította a gázáremelés felelősségét, mondván, hogy az előző kormányoknak kellett volna meghozniuk az intézkedést.
Az IMF útmutatásainak megfelelően Romániának el kell indítania az Oltchim vegyipari üzem privatizálását és a hazai gázvezeték-hálózatot kezelő Transgaz vállalat 5 százalékos részvénycsomagjának tőzsdei értékesítését is. De Vrijer nem rejtette véka alá, hogy a román politikát uraló bizonytalanság és a növekvő piaci feszültség jelentősen veszélyezteti a gazdaságot, amely fokozottan sérülékeny lesz az eurózónában felbukkanó újabb recesszió esetén.
A közelgő gázáremelés hírére a hazai munkáltatók máris megkongatták a vészharangot, és bejelentették: ősszel akár húsz százalékkal is drágulhat a pék-, hús- és tejipari termékek ára. Ennek megakadályozására a kormánynak jelenleg semmiféle lehetősége nincs, mindössze azt vetítette előre, hogy január 1-jétől rendkívüli adót vet ki a gázt kitermelő és villamos energiát előállító vállalatokra, hogy ellensúlyozza az energiaárak liberalizálásának lakosságra kifejtett hatását.
Liviu Voinea pénzügyminisztériumi államtitkár szerint ősszel fogják kidolgozni az adó mértékét és részleteit, hogy január 1-jétől alkalmazni lehessen minden olyan vállalattal szemben, amely földgáz kitermelésével, illetve villamos energia előállításával foglalkozik. A kormány ezzel akarja ellensúlyozni az energiaárak liberalizálását, ami 2013-ban kezdődik el az IMF-fel kötött egyezség értelmében.
Az ütemterv szerint öt év alatt liberalizálják az energiaárakat, amelyeket a kormány jelenleg mesterségesen a piaci ár alatt tart a lakosság alacsonyabb vásárlóereje miatt. Voinea közölte, ebből a többletbevételből támogatják majd azokat az úgynevezett sérülékeny fogyasztókat, akiket drasztikusan sújthat az energiaárak drágulása az állami támogatások elmaradása esetén. Az államtitkár hangsúlyozta, ezt az adót csak a termelőkre vetik ki, a villamos áramot és a gázt pusztán csak szolgáltató vállalatokat nem érinti majd az intézkedés. Voinea szerint az adót azért vezetik be, mert a szóban forgó vállalatok az árliberalizáció következtében nagyobb jövedelemre tesznek szert anélkül, hogy új beruházást vagy egyéb plusz erőfeszítést tettek volna ennek érdekében.
| Az Európai Unió (EU) legtöbb tagállama csökkenő második negyedéves bruttó hazai termék (GDP) adatról számolt be. Magyarország GDP-je az előző év azonos időszakához képest idén április–júniusban 1,2 százalékkal, szezonálisan és naptárhatással kiigazítva pedig 1 százalékkal csökkent a Központi Statisztikai Hivatal gyorsbecslése szerint, így bekövetkezett az elemzők által beharangozott technikai recesszió. A legfrissebb, Eurostat által közölt adatok alapján az EU 27 tagállama és az eurózóna is visszaesést volt kénytelen elkönyvelni 2012 második negyedévében. Az előző év azonos időszakához képest az EU-ban 0,2 százalékos visszaesést regisztráltak, szemben az előző negyedévi 0,1 százalékos növekedéssel. Az eurózónában is romlott a tendencia, hiszen az első negyedéves stagnálás helyett 0,4 százalékos viszszaesés mutatkozott éves összehasonlításban. Az euróövezet teljesítményét felfelé húzta, hogy a német gazdaság a vártnál erősebben nőtt, a zóna legnagyobb gazdasága 0,3 százalékkal bővült az előző negyedévhez képest. Növekedést mutatott még Szlovákia (0,7 százalék), Hollandia és Ausztria (0,2 százalék), a francia GDP stagnált, a többi tagországé Görögországot leszámítva 0,2 százalék és 1,2 százalék közti mértékben csökkent. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy friss nemzetközi kutatás nagy fordulatot jósol a turizmusban, a változások nagy nyertese Románia és Magyarország lehet. De mégis hogyan?
A gyenge közlekedési feltételek, a kedvezőtlen csatlakozások, és a nehézkes földrajzi adottságok az európai sereghajtók közé helyezik Romániát az egy lakosra jutó vasúti utaskilométerek számát tekintve.
Miért válik szinte lehetetlen küldetéssé a karrier már a második gyermek után Romániában? Részmunkaidős adócsapda, bölcsődehiány és igazságtalan nyugdíjszámítás – egy elemzés rávilágít, miért fizetnek a nők súlyos árat az anyaságért.
A Neptun Deep-projekt keretében kitermelt gáz egy része a román belföldi piacra kerül, a fennmaradó mennyiség pedig más európai piacokra – jelentette ki Emma Delaney, akit nemrég neveztek ki az OMV-csoport vezérigazgatójává.
Romániában drágult a legnagyobb mértékben a háztartási fogyasztóknak szolgáltatott villanyáram európai uniós összevetésben: a villamosenergia-árak 2026 első félévében 51,9 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.
A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
Novemberben sem lehet újraindítani a cernavodai atomerőművet, továbbra is fennáll az áramellátási válság kockázata – derül ki az országos operatív törzs határozatából.
Látogatottsági adatok