A hárompillérű stratégiát ismertető Csák László térségfejlesztési szakember szerint a tervezet az agráriumra, a turizmusra és az energiaszektorra támaszkodva járulna hozzá a megye gazdasági fejlődéséhez. Csák bemutatójában azt is elmondta, hogy a stratégia a mezőgazdaságban termelői integrációt, technológiaváltást, a turizmusban mintaprojektek kivitelezését, az energetikai szektorban pedig a térségben rendelkezésre álló megújuló energiaforrások kihasználását célozza meg.
„A megújuló energiaforrások kihasználását célzó kész programjaink vannak” – jelentette ki a Krónika kérdésére Borboly Csaba, a Hargita megyei közgyűlés elnöke, példaként említve azt a csíkmadarasi projektet, amely kis vízierőművek telepítését célozza hegyi patakokon. Mint mondta, Hargita megyében nincsenek nagy hozamú patakok, viszont mivel a víznek nagy az esése, többek közt a Maros, a Küküllő és a Varság-patak alkalmas arra, hogy környezetbe illeszkedő kis vízierőműveket telepítsenek oda, ezáltal fedezve egyes települések energiaszükségletének jelentős hányadát.
Ugyanakkor Csíkszeredában egy olasz cég készül beruházni egy biomasszával működő erőműbe, amely egyaránt termelne villamos energiát és hőt, de hasonló beruházást tervez egy spanyol cég Máréfalván. Gyergyócsomafalva és Gyergyóalfalu önkormányzata közösen készül egy napkollektorrendszert kiépíteni, amivel szintén elektromos energiát nyernének. „Az autonómiatörekvések szempontjából nagyon jelentősek ezek az alternatív energia hasznosítását célzó beruházások, hiszen ha van saját energiaforrás, nagyobb a függetlenség” – hangoztatta Borboly, példaként említve Olaszország legkisebb francia nyelvű autonóm tartományát, Valle d’Aostát, ahol éppen az energiafüggetlenséggel alapozták meg az autonómiát.
A turizmus fejlesztése terén Borboly Csaba elmondta, többek közt azokat a törekvéseket szándékoznak támogatni, amelyek a helyi szolgáltatásokat erősítik. Azt szeretnék ugyanis, ha a helyben megtermelt termékeket kínálnák a turistáknak a vendégfogadók. Mint kifejtette, többek közt ezért indították el a Székely konyha projektet, amely éppen a helyi termelőknek biztosít lehetőséget a termékeik elkészítésére, illetve hátteret, támogatást az értékesítésre.
Szorosan a hárompillérű stratégiához ugyanakkor hozzátartozik az is, hogy a Hargita megyei önkormányzat a Hargita–Kovászna Közösségi Turizmusfejlesztési Társuláshoz alapító tagként csatlakozott. A társulás a csíkszeredai megyeházán folytatja majd tevékenységét, amely a helyi, turisztikailag kihasználható lehetőségek felkutatását és fenntartását öleli fel.
Kovászna megye közgyűlése várhatóan októberi ülésén dönt majd a társuláshoz történő csatlakozásról. Tamás Sándor, a megyei önkormányzat elnöke a Krónikának elmondta, elképzeléseik szerint a társulással tulajdonképpen „a Székelyföld turisztikai minisztériumát” alakítják meg a Hargita és Kovászna megyei önkormányzatok. Mint Tamás Sándor is kiemelte, az elmúlt két évben mindkét megye arra törekedett, hogy az egységes Székelyföldet jelenítsék meg.
Több olyan közös kezdeményezésük volt, amellyel sikeresen domborították ki a Székelyföldet. Ezek a közös fellépések a turizmus terén voltak a legeredményesebbek, például a bukaresti turisztikai expón felállított Székelyföld stand. Ezért döntött úgy a két székely megye önkormányzata, hogy az együttműködést intézményesítik, és létrehozzák a közös turizmusfejlesztési társulást. Borboly Csaba közlése szerint eközben az együttműködés részeként már az októberi Bukaresti Nemzetközi Vásáron a két megye képviselői a társulás égisze alatt jelenik meg közös standdal.
Tamás Sándor megyei tanácselnök ugyanakkor arra is kitért, hogy a társulás a pályázatok mellett a turisztikai lehetőségek felkutatásában, azok népszerűsítésében és eredményes kiaknázásában vállal szerepet. Mintegy ennek a jegyében a Kovászna megyei képviselő-testület csütörtöki ülésén elfogadott egy olyan határozatot, miszerint Kovászna megye Hargita megyével partnerségben részt vesz a Hagyományok és értékek népszerűsítése mint turisztikai termékek Kovászna és Hargita megyében című pályázatban, amelyet majd a Regionális Operatív Programból finanszíroznak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Látogatottsági adatok