
A hárompillérű stratégiát ismertető Csák László térségfejlesztési szakember szerint a tervezet az agráriumra, a turizmusra és az energiaszektorra támaszkodva járulna hozzá a megye gazdasági fejlődéséhez. Csák bemutatójában azt is elmondta, hogy a stratégia a mezőgazdaságban termelői integrációt, technológiaváltást, a turizmusban mintaprojektek kivitelezését, az energetikai szektorban pedig a térségben rendelkezésre álló megújuló energiaforrások kihasználását célozza meg.
„A megújuló energiaforrások kihasználását célzó kész programjaink vannak” – jelentette ki a Krónika kérdésére Borboly Csaba, a Hargita megyei közgyűlés elnöke, példaként említve azt a csíkmadarasi projektet, amely kis vízierőművek telepítését célozza hegyi patakokon. Mint mondta, Hargita megyében nincsenek nagy hozamú patakok, viszont mivel a víznek nagy az esése, többek közt a Maros, a Küküllő és a Varság-patak alkalmas arra, hogy környezetbe illeszkedő kis vízierőműveket telepítsenek oda, ezáltal fedezve egyes települések energiaszükségletének jelentős hányadát.
Ugyanakkor Csíkszeredában egy olasz cég készül beruházni egy biomasszával működő erőműbe, amely egyaránt termelne villamos energiát és hőt, de hasonló beruházást tervez egy spanyol cég Máréfalván. Gyergyócsomafalva és Gyergyóalfalu önkormányzata közösen készül egy napkollektorrendszert kiépíteni, amivel szintén elektromos energiát nyernének. „Az autonómiatörekvések szempontjából nagyon jelentősek ezek az alternatív energia hasznosítását célzó beruházások, hiszen ha van saját energiaforrás, nagyobb a függetlenség” – hangoztatta Borboly, példaként említve Olaszország legkisebb francia nyelvű autonóm tartományát, Valle d’Aostát, ahol éppen az energiafüggetlenséggel alapozták meg az autonómiát.
A turizmus fejlesztése terén Borboly Csaba elmondta, többek közt azokat a törekvéseket szándékoznak támogatni, amelyek a helyi szolgáltatásokat erősítik. Azt szeretnék ugyanis, ha a helyben megtermelt termékeket kínálnák a turistáknak a vendégfogadók. Mint kifejtette, többek közt ezért indították el a Székely konyha projektet, amely éppen a helyi termelőknek biztosít lehetőséget a termékeik elkészítésére, illetve hátteret, támogatást az értékesítésre.
Szorosan a hárompillérű stratégiához ugyanakkor hozzátartozik az is, hogy a Hargita megyei önkormányzat a Hargita–Kovászna Közösségi Turizmusfejlesztési Társuláshoz alapító tagként csatlakozott. A társulás a csíkszeredai megyeházán folytatja majd tevékenységét, amely a helyi, turisztikailag kihasználható lehetőségek felkutatását és fenntartását öleli fel.
Kovászna megye közgyűlése várhatóan októberi ülésén dönt majd a társuláshoz történő csatlakozásról. Tamás Sándor, a megyei önkormányzat elnöke a Krónikának elmondta, elképzeléseik szerint a társulással tulajdonképpen „a Székelyföld turisztikai minisztériumát” alakítják meg a Hargita és Kovászna megyei önkormányzatok. Mint Tamás Sándor is kiemelte, az elmúlt két évben mindkét megye arra törekedett, hogy az egységes Székelyföldet jelenítsék meg.
Több olyan közös kezdeményezésük volt, amellyel sikeresen domborították ki a Székelyföldet. Ezek a közös fellépések a turizmus terén voltak a legeredményesebbek, például a bukaresti turisztikai expón felállított Székelyföld stand. Ezért döntött úgy a két székely megye önkormányzata, hogy az együttműködést intézményesítik, és létrehozzák a közös turizmusfejlesztési társulást. Borboly Csaba közlése szerint eközben az együttműködés részeként már az októberi Bukaresti Nemzetközi Vásáron a két megye képviselői a társulás égisze alatt jelenik meg közös standdal.
Tamás Sándor megyei tanácselnök ugyanakkor arra is kitért, hogy a társulás a pályázatok mellett a turisztikai lehetőségek felkutatásában, azok népszerűsítésében és eredményes kiaknázásában vállal szerepet. Mintegy ennek a jegyében a Kovászna megyei képviselő-testület csütörtöki ülésén elfogadott egy olyan határozatot, miszerint Kovászna megye Hargita megyével partnerségben részt vesz a Hagyományok és értékek népszerűsítése mint turisztikai termékek Kovászna és Hargita megyében című pályázatban, amelyet majd a Regionális Operatív Programból finanszíroznak.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.