Tizenhárom román került fel a leggazdagabb közép- és kelet-európai személyiséget rangsoroló százas toplistára, amelyet a cseh Mladá Fronta Dnes és a lengyel Wprost című lapok állították össze más térségbeli publikációk együttműködésével. A milliárdosok döntő része orosz, sok köztük az ukrán, a román, de vannak köztük csehek, lengyelek, bolgárok, szerbek és horvátok is.
A legolvasottabb cseh napilap melléklete szerint a 100 leggazdagabb közép-kelet-európai személyiség vagyona a tavalyi év végén együttesen 369 milliárd dollárt tett ki. A nemzetközi pénzügyi válság következtében ez a vagyon mára 21 milliárd dollárral csökkent, s elsősorban az oroszok lettek szegényebbek.
A kelet-közép-európai régió leggazdagabbja az oroszországi Szulejmán Kerimov, akinek vagyona eléri a 24,5 milliárd dollárt. A második az ukrán Renat Ahmetov 23 milliárd dollárra rúgó vagyonával, míg a harmadik helyre a szintén orosz Gennagyij Timcsenkót sorolták be 20 milliárd dolláros vagyonával.
Különben az első tíz helyezett között két ukránt és nyolc oroszt találunk, s a további helyeket is ők bérelték ki maguknak. Mögöttük a leggazdagabb kelet-európai vállalkozó a cseh Petr Kellner, aki 7 milliárd dolláros vagyonával a 17. helyen van.
A rangsor szerint leggazdagabb román Dinu Patriciu, akinek „mindössze” 3,3 milliárd dolláros vagyona csak a harmincadik helyhez volt elegendő. George Becali a 3,1 milliárd dollárjával a 31., Ion Ţiriac (3 milliárd dollár) a 33., míg a befolyásos Păunescu család (1,8 milliárd dollár) az 51. helyen van.
Eközben Demján Sándor az egyetlen magyar, aki bekerült a 100 leggazdagabb közép- és kelet-európai személyiség rangsorába. A Mladá Fronta Dnesben nyilvánosságra hozott rangsor szerint Demján vagyona 1,3 milliárd dollár. Ezzel a listán a 68. helyet foglalja el. A csehek közül Petr Kellneren kívül a százas listán szerepel még a 60. Andrej Babis (1,4 milliárd dollár), a 70. Zdenek Bakala (1,2 milliárd dollár) és a 92. Pavel Tykac (0,8 milliárd dollár). A leggazdagabb szerbek közül Miroszlav Miskovics (2,8 milliárd dollár) a 35., míg Miroslav Zepter (2,6 milliárd dollár) a 36. helyen szerepel. A lengyelek közül a leggazdagabb Jan Kulczyk (2,3 milliárd dollár) a 40., míg Zygmut Solorz (2,2 milliárd dollár) a 42. helyet foglalja el. A leggazdagabb bolgár Vasil Bozkov (1,4 milliárd dollár) a 61. helyen áll. A horvát Ivica Todorovic (0,7 milliárd dollár) vagyona a 99. helyre volt elegendő. A száz leggazdagabb közép- és kelet-európai személyiség között 38 orosz, 23 ukrán, 13-13 lengyel és román, 4-4 cseh és szerb, 3 bolgár, 1-1 magyar és horvát állampolgár szerepel. Szlovák vállalkozó nem szerepel a rangsorban.
B. E.
A tíz leggazdagabb Kelet-közép- európai személyiség
1. Szulejmán Kerimov (orosz) 24,5 mld USD
2. Renat Ahmetov (ukrán) 23 mld USD
3. Gennagyij Timcsenko (orosz) 20 mld USD
4. Mihail Prohorov (orosz) 15,5 mld USD
5. Oleg Gyeripaszka (orosz) 15 mld USD
6. Mihail Fridman (orosz) 14 mld USD
7. Ihor Kolomojszki (ukrán) 11,3 mld USD
8. Roman Abramovics (orosz) 10 mld USD
9. Iszkander Mahmudov (orosz) 9,5 mld USD
10. Vlagyimir Liszin (orosz) 9 mld USD
Forrás: a cseh Mladá Fronta Dnes és a lengyel Wprost című lap
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok