2008. október 22., 00:002008. október 22., 00:00
Főképp az Egyesült Államokban, ahol Mexikót és Törökországot követően a legnagyobb a távolság a gazdagok és a szegények jövedelme között, szélesedett a szakadék 2000 óta. A vizsgált országok lakossága átlagához képest 25 százalékkal nagyobb a valószínűsége annak, hogy a gyerekek és az alacsonyan fizetett dolgozók a szegénységi szintre süllyednek, és ez a veszély még nagyobb a gyerekeket egyedül nevelő csonka családok esetében. A vezető ipari országok közül egyedül Franciaországban csökkent a szegények és a gazdagok közötti egyenlőtlenség az elmúlt húsz évben, de az még így sem érte el az észak-európai országok egyenlőségi szintjét.
Az Egyesült Államokban a leggazdagabb felső 10 százalék átlagban 93 ezer dollárt keres, ami a legmagasabb összeg az OECD-országokban. A legszegényebb 10 százalék 5800 dollárhoz jut, ami az OECD átlagánál 20 százalékkal alacsonyabb jövedelem. 2000 óta a leggyorsabban Németországban nőttek a jövedelmi különbségek, ha azok még az OECD-országok átlaga alatti szinten is vannak. Nagy-Britanniában és Japánban mérséklődtek a jövedelmi egyenlőtlenségek 2000 óta, de azok Nagy-Britanniában még nagyobbak, mint az OECD-országok többségében. Bár az OECD jelentése az 1985–2005 közötti 20 évre vonatkozik, a trendek az OECD szerint napjainkig érvényesülnek.
Hírösszefoglaló
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok