
2010. július 29., 10:092010. július 29., 10:09
A sepsiszentgyörgyi RMDSZ-képviselő tegnap elmondta, a rendszer lényege, hogy minél egyszerűbb szinten tartsák. A legpesszimistább becslések szerint ez az intézkedés 212 millió eurós bevételt hozhat az államnak a jelenlegi feketegazdaság kifehérítésével, magyarázta a politikus. A közgazdász Édler számításai szerint, ha egy kis jövedelmű család havonta 350 lejt költ, az egy évben 4000 ezer lejt jelent, és eddig a határértékig az összegyűjtött számlák értékének 4 százalékát térítené meg az állam, ezen felül csak 1 százalékát.
A lényeg, hogy ne terheljék folyamatosan a 4 százalékkal az államkasszát. Van egy társadalmi réteg, a kisnyugdíjasok, a segélyből, minimálbérből élők, akik minden kedvezményre érzékenyek, ők hajlandók lesznek gyűjtögetni a nyugtákat, ugyanakkor elsősorban alapélelmiszert vásárolnak, ahol amúgy is nagy az adócsalás. Ha a lakosság 20 százaléka vesz részt a visszatérítési rendszerben, és ha a leadott nyugták 20 százaléka hoz felszínre feketegazdaságot, máris hatalmas bevételt jelent az államnak, magyarázta Édler András. A tervezet szerint a nyugtákat május közepén kell majd leadni, amikor az éves jövedelmeket véglegesítik, így ha valaki nagyobb értékre ad le nyugtát, mint amennyi a jövedelme volt, rögtön kiderül a csalás.
A rendszert könnyen félre lehet siklatni, ha túlbonyolítják a módszertanát, elkezdik firtatni, hogy a polgár valóban a saját nyugtáit adta le, vagy esetleg elkérte a szomszédtól. A rendszernek kölcsönös bizalomra kell épülnie, az adófizető polgár és a kormány partnerségére kell alapozni, hiszen egyetlen adófizető esetében nem olyan nagy a tét. Például ha valakinek nincs gépkocsija, rögtön lebukik, ha üzemanyagnyugtákat próbál elszámolni. Édler András szerint valószínűleg már szeptemberben megjelenik a pénzvisszatérítést szabályozó sürgősségi kormányrendelet, és életbe is lép.
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.