Szabad az út a hitelcsere előtt

Majdnem egyöntetű voks

A képviselők csaknem egyöntetűen szavazták meg a hitelcserét: a 207 igen voks mellett egyetlen ellenszavazat volt, egy honatya pedig tartózkodott. Az alsóház a jogi bizottság által továbbított formában fogadta el előbb cikkelyenként, majd egészében is a jogszabályt. Eldőlt, hogy nem esnek a fizetés nélküli törlesztés hatálya alá az Első otthon program keretében vásárolt ingatlanok. Változatlan maradt az az előírás is, hogy csak a 250 ezer eurósnál olcsóbb ingatlanokkal lehet a banknak „fizetni”.

Mint ismeretes, a szenátorok még 150 ezer euróban rögzítették a plafonértéket, a képviselőház jogi bizottsága azonban 100 ezer euróval megtoldotta az összeget. Szintén a testületben került be az a módosítás a törvénybe, hogy azok a magánszemélyek is a jogszabály hatálya alá esnek, akik ellen már kényszervégrehajtás zajlik.

Nem egyeznek az álláspontok

A voks egyöntetűsége egyébként nem volt meglepő, a szavazás előtti felszólalások során valamennyi frakció jelezte, támogatja az ún. elsétálási törvényt. A jogszabályt kezdeményező Daniel Zamfir liberális párti (PNL) képviselő a plénum előtt ismételten leszögezte, a hitelcseretörvényt nem a bankok ellen irányuló jogszabályként alkották meg, meglátása szerint az egyensúlyt teremtene az ügyfelek és a bank között.

A honatya szerint ugyanakkor nemcsak a hátrányos helyzetű emberek szorulnak a fizetés nélküli törlesztést lehetővé tévő törvényre, hanem aktív személyek is, akiknek akár több munkahelyük is van, azonban a bankok által támasztott tisztességtelen feltételek miatt már nem tudják törleszteni a részleteket. Zamfir azt mondja, a törvény felülvizsgálatával a parlament az államfő észrevételeinek megfelelően alakította a jogszabályt. Szerinte egyébként a 250 ezer eurós plafonérték diszkriminatív, azonban arra bátorította a kollégáit, hogy a jogi bizottság által elfogadott formában szavazzák meg a hitelcseretörvényt.

Marian Neacşu szociáldemokrata képviselő eközben arról beszélt, hogy szerinte nem diszkriminatív a 250 ezer eurós küszöbérték. Megjegyezte, hogy más országokban is szerepel ilyen plafonérték a bankok és ügyfeleik közötti viszonyt szabályozó törvényekben. Eugen Nicolăescu, a liberálisok frakcióvezetője felszólalásában kijelentette, a hitelcserét a lakosság kérte. Hasonlóképpen igennel szavaztak az RMDSZ-es honatyák is, azonban meglátásuk szerint a jogszabály nem segít valamennyi hiteligénylőn, aki bajba került a bankok visszaélései miatt.

Erdei-Dolóczki: fontos a megelőzés

„A hitelcseretörvény megoldja azok problémáját, akik már bajba jutottak, ám a megelőzésre is oda kell majd figyelni, el kell kerülni, hogy újra nagy számban fizetésképtelenség fenyegesse a bankok ügyfeleit” – fogalmazta meg a Krónika érdeklődésére Erdei-Dolóczki István RMDSZ-es képviselő. Az alsóház költségvetési, pénz- és bankügyi bizottságának tagja kifejtette, következetesen oda kell figyelni a fogyasztóvédelmi előírásokra, mert ezek nemcsak a hiteligénylőt, hanem a bankot is védik. „A pénzintézetek hiába rejtenek el költségeket a szerződés úgynevezett apróbetűs részeiben, vagy értékelik túl a jelzálogot jelentő ingatlant, hogy több pénzt helyezhessenek ki, ha végül az ügyfél képtelen törleszteni” – szögezte le a politikus.

Erdei-Dolóczki István ugyanakkor fontosnak tartja, hogy a törvényben maximalizálták a hitel értékét, mert ezzel sikerül kiszűrni a vállalkozókat, nem használhatják kiskapuként a törvény adta lehetőségeket, ha a vállalkozásuk csődbe megy. „Ha valaki kétmillió eurós hitelből épített sorházakat, ám azokat nem tudta eladni, nem adhatja át ezeket a banknak. Ilyen esetekben a kockázatot mindkét félnek vállalnia kell” – magyarázta a képviselő. Hangsúlyozta, a jelenlegi helyzet kialakulásáért (hogy sokan már nem tudják törleszteni a lakásra felvett hitelt) mind a két fél felelős, hiszen az ügyfelek nem mérték fel reálisan a fizetőképességüket, és a bankok sem voltak elég elővigyázatosak, sőt saját hatáskörben túlértékelték a jelzálogot képező ingatlant.

Alkotmányellenességet és diszkriminációt kiáltanak

A parlamenti vita idején viszont több ízben is elhangzott, hogy a hitelcseretörvény alkotmányellenes, illetve diszkriminatív. Az egyik legtöbbet emlegetett aggály vele szemben az, hogy visszamenőleges hatállyal bír, vagyis azokra a kölcsönökre is érvényes, amelyeket korábban vettek fel. Ugyanakkor akad, aki szerint a plafonérték diszkriminatív, mások pedig felróják, hogy az Első otthon programra nem vonatkozik.

Többen vannak azonban, akik örülnek, hogy a kedvezményes hitelkonstrukciót biztosító kormányprogramot kivették a fizetés nélküli törlesztés hatálya alól, ugyanis a bankok azzal fenyegettek, hogy a hitelcsere érvénybe lépésével a program eltűnik a piacról, mivel a hitelintézetek olyan helyzetbe kerülnek, hogy kormánygarancia mellett sem fognak tudni 5 százalékos önerő mellett kölcsönt biztosítani. Másrészt az is az Első otthon különválasztása mellett szólt, hogy a program keretében vásárolt ingatlanok értékének 50 százalékáért az állam vállal garanciát.
Mint ismeretes, a kormányprogram kiiktatását és a plafonérték bevezetését egyaránt a Román Nemzeti Bank (BNR) kérte a honatyáktól.

Nincs szociális jellege

A jegybank kérései között szerepelt ugyanakkor egy 65 százalékos eladósodottsági érték megszabása is, ami azt jelentené, hogy csak azok törleszthetnek úgymond a lakásukkal, akik esetében a havi törlesztőrészlet eléri vagy meghaladja a család havi bevételeinek a 65 százalékát. Ezt azonban figyelmen kívül hagyták a honatyák, pedig a kormány is több ízen sürgette a hitelcsere szociális jellegének erősítését.

„Ez nem egy szociális törvény, ez egy fogyasztóvédelmi törvény, és ennek értelmében kötelességünk megvédeni a bankok visszaéléseitől Románia valamennyi állampolgárát, függetlenül attól, hogy mekkora jövedelemmel rendelkezik” – hangsúlyozta viszont korábban több ízben is Daniel Zamfir, a fizetés nélküli törlesztést lehetővé tévő jogszabályjavaslat beterjesztője. A képviselőház által szerdán elfogadott verzió értelmében tehát bárki élhet a hitelcsere lehetőségével, aki nem az Első otthon program keretében vette lakását – nem csak azt, amelyben él, hanem bármilyen lakóingatlant –, és annak értéke nem haladja meg a 250 ezer eurót.

Inkább magáncsődöt kérnek a bankok

Eközben a bankároknak továbbra sem tetszik a hitelcsere, inkább a magáncsőd intézményének bevezetését sürgetik. Mint mondják, a bajba jutott hiteltörlesztő is ezzel járna jobban, hiszen a csődvédelem idején is a lakásában maradhatna, és pluszkamatot sem kellene fizetnie arra az időszakra.

A pénzintézetek egy része ugyanakkor már készült a fizetés nélküli törlesztés bevezetésére. Amíg egyes bankok csak azzal fenyegetőztek, hogy egy hasonló jogszabály nagyon megemelné a bankok kockázatát, ami miatt kénytelenek lennének magasabb önrészt kérni, több bank már meg is lépte ezt, és 30 százalék alatti önerő nélkül szóba sem jöhet már esetükben a jelzáloghitel. Fenyegetéseik között szerepelt ugyanakkor az is, hogy a hitelcsere hosszadalmasabbá teszi majd a hitelkérelem elbírálását.

Mint ismeretes, a román jegybankon kívül az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank (EKB), a hitelminősítő intézetek, a külföldi beruházókat tömörítő szervezetek is felemelték a szavukat a tervezett intézkedés ellen. Sokan érveltek azzal, hogy a jogszabály elfogadása beruházókat riaszthat el, mivel azt sugallja, hogy nem lehet komolyan venni a jogszabályi környezetet, hiszen akár visszamenőleges hatályú törvények is születhetnek.