2010. október 19., 09:592010. október 19., 09:59
Ez a tanácskozás jó alkalmat teremtett arra, hogy a két ország – amely Becsey szerint 2008 októberében hasonló helyzetben volt, egyaránt „pórázra” és „mentőövre” kényszerült – összehasonlítsa: a válságkezelésnek milyen útját választotta. A tisztségviselő az MTI-nek elmondta: a román fél alapvetően a Nemzetközi Valutaalapra (IMF) támaszkodó, erőteljesen megszorító válságkezelést folytat, az ülésen azonban kifejezte reményét, hogy 2011-től az ország már növekedési szakaszba léphet. „Magyarország viszont egy gazdasági kitörési stratégiával lép fel a válság ellen, nem a lakossági megszorításokat tekinti megoldásnak, inkább a reál gazdasági befektetések ösztönzésével próbálkozik, a monopoliparágak, a pénzügyi szféra területén igyekszik megteremteni ennek a háttérfedezetét egy ideiglenes válságadórendszerrel” – fejtette ki Becsey Zsolt.
A két ország az európai uniós magyar elnökség közeledtével egyeztetni fog az EU gazdaságpolitikai koordinációs tevékenységét illetően, akárcsak a tízéves nemzeti gazdasági fejlődési stratégiák kérdésében, tette hozzá. „Sok kérdésben már most tematikailag egyetértünk” – mondta a vegyes bizottság magyar társelnöke, aki szükségesnek látta, hogy Európa a jövőben nagyobb betekintést nyerhessen a tagállamok költségvetési politikájába és fegyelmébe, a beterjesztett számadatok realitásába. Föl fogjuk hívni a figyelmet az Európai Unióban arra, hogy közép-európai specialitásokat is vegyenek figyelembe, ne csak a GDP-mutatókat nézzék – fűzte hozzá. A felek egyébként megállapították: mind a tőkemozgás, mind a kereskedelmi mozgás tekintetében erőteljes a magyar fölény, nem kiegyensúlyozott a helyzet. Növekszik ugyan a kereskedelem, és bár nagyon fontos partnerei vagyunk egymásnak, még nagy tartalékok vannak kihasználatlanul – állapította meg az államtitkár.
A bukaresti ülésen az energia- és közlekedéspolitika, valamint a határ menti együttműködés témája nagy hangsúlyt kapott. Magyar részről szorgalmazták, hogy politikai döntés révén indítsák el a határátkelő-fejlesztést a két ország között. Mint Becsey Zsolt fogalmazott, „az országhatárt megyehatárrá kell degradálni”. Tarthatatlannak nevezte, hogy Magyarországnak a szomszédai közül most már szinte csak Romániával nincs autópálya-határmetszése. „Nincs adminisztratív megegyezés a végleges határmetszéspontokban, ezért megegyeztünk: politikai döntéssel ezt a kérdést nagyon gyorsan rendezni kell” – mondta a külgazdasági államtitkár.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Látogatottsági adatok