2010. október 19., 09:592010. október 19., 09:59
Ez a tanácskozás jó alkalmat teremtett arra, hogy a két ország – amely Becsey szerint 2008 októberében hasonló helyzetben volt, egyaránt „pórázra” és „mentőövre” kényszerült – összehasonlítsa: a válságkezelésnek milyen útját választotta. A tisztségviselő az MTI-nek elmondta: a román fél alapvetően a Nemzetközi Valutaalapra (IMF) támaszkodó, erőteljesen megszorító válságkezelést folytat, az ülésen azonban kifejezte reményét, hogy 2011-től az ország már növekedési szakaszba léphet. „Magyarország viszont egy gazdasági kitörési stratégiával lép fel a válság ellen, nem a lakossági megszorításokat tekinti megoldásnak, inkább a reál gazdasági befektetések ösztönzésével próbálkozik, a monopoliparágak, a pénzügyi szféra területén igyekszik megteremteni ennek a háttérfedezetét egy ideiglenes válságadórendszerrel” – fejtette ki Becsey Zsolt.
A két ország az európai uniós magyar elnökség közeledtével egyeztetni fog az EU gazdaságpolitikai koordinációs tevékenységét illetően, akárcsak a tízéves nemzeti gazdasági fejlődési stratégiák kérdésében, tette hozzá. „Sok kérdésben már most tematikailag egyetértünk” – mondta a vegyes bizottság magyar társelnöke, aki szükségesnek látta, hogy Európa a jövőben nagyobb betekintést nyerhessen a tagállamok költségvetési politikájába és fegyelmébe, a beterjesztett számadatok realitásába. Föl fogjuk hívni a figyelmet az Európai Unióban arra, hogy közép-európai specialitásokat is vegyenek figyelembe, ne csak a GDP-mutatókat nézzék – fűzte hozzá. A felek egyébként megállapították: mind a tőkemozgás, mind a kereskedelmi mozgás tekintetében erőteljes a magyar fölény, nem kiegyensúlyozott a helyzet. Növekszik ugyan a kereskedelem, és bár nagyon fontos partnerei vagyunk egymásnak, még nagy tartalékok vannak kihasználatlanul – állapította meg az államtitkár.
A bukaresti ülésen az energia- és közlekedéspolitika, valamint a határ menti együttműködés témája nagy hangsúlyt kapott. Magyar részről szorgalmazták, hogy politikai döntés révén indítsák el a határátkelő-fejlesztést a két ország között. Mint Becsey Zsolt fogalmazott, „az országhatárt megyehatárrá kell degradálni”. Tarthatatlannak nevezte, hogy Magyarországnak a szomszédai közül most már szinte csak Romániával nincs autópálya-határmetszése. „Nincs adminisztratív megegyezés a végleges határmetszéspontokban, ezért megegyeztünk: politikai döntéssel ezt a kérdést nagyon gyorsan rendezni kell” – mondta a külgazdasági államtitkár.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyváradon nyit új központot az egyik legnagyobb európai közúti fuvarozó, a Girteka – adta hírül a Profit.ro gazdasági hírportál.
Évtizedes mélyponton van a betöltetlen állások száma Romániában – irányította rá a figyelmet keddi elemzésében a Ziarul Financiar gazdasági napilap.
A minimálbér emeléséért és a társadalmi párbeszéd újrakezdéséért tüntetett az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség három tagszervezete kedden a bukaresti munkaügyi minisztérium előtt.
Szeptember 1-jétől nyújthatják be a támogatási kérelmeket a sertés- és szarvasmarha-tenyésztők – jelentette be kedden Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
„Eurómilliárdokat fogunk elveszíteni – ingyenes európai pénzt” – figyelmeztet Eugen Rădulescu. Mugur Isărescunak, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója szerint a román gazdaság súlyos válság küszöbére sodródott.
Bár miután a gázolaj literenkénti ára újra átlépte a 10 lejes lélektani határt, sokan még a 20 százalékos jövedéki-adócsökkentéstől várt 68 banis áresést is kevesellték, végül jelenleg még ennyit sem érezhetnek a zsebükben a dízel járművet vezető sofőrök.
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
Látogatottsági adatok