2007. április 13., 00:002007. április 13., 00:00
Mint kiderült, a romániaiakhoz hasonlóan stresszesek munka közben a görögök, míg nálunk több stressznek csupán a litvánok vannak kitéve – ott az alkalmazottak 71 százaléka vélekedik így. Magyarországon tízből négy munkavállaló tartja túl stresszesnek munkáját, ez az arány pedig megegyezik az uniós átlaggal. A finneknek viszont csupán 25 százaléka érzi megterhelőnek napi tevékenységét, míg Hollandiában ez az arány 23 százalékos. A megkérdezett svédek több mint fele találta munkáját túl megerőltetőnek és idegőrlőnek, míg a dánoknak csak 35 százaléka válaszolta ezt.
Az EU munkavállalóinak jelentős hányada úgy látja, hogy állásának komoly árnyoldala is van: a válaszadók 41 százaléka szerint munkája túl megerőltető és idegőrlő, 21 százalékuk úgy érzi, veszélyes és egészségtelen körülmények között dolgozik, 14 százalék pedig úgy véli, hogy munkája akadályozza a szakmai, családi és magánélet egyensúlyának fenntartását.
Munkakörre leosztva a menedzserek és a szabadúszók stresszelik magukat leginkább. Hozzájuk viszonyítva az alkalmazottak ugyan nyugodtabban dolgozzák le munkaidejüket, de nagy százalékban nyilatkoztak úgy, hogy sokkal rosszabb körülmények között kell dolgozniuk, mint főnökeiknek.
Magyarország és Románia érdekei teljes mértékben egybevágnak az energetika területén, a két ország ezért ennek mentén a jövőben is szorosan együtt fog működni – írta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szombaton a Facebookon.
Az Európai Unió és az eurózóna gazdaságának teljesítménye is enyhén nőtt az idei második negyedévben az előző három hónaphoz képest; Románia azok közé a tagállamok közé tartozott, amelyek a legnagyobb bővülést jegyezték.
Az új, 2027 utáni európai uniós agráriumot érintő költségvetés-tervezet jelenlegi formájában elfogadhatatlan, ezért közösen kell fellépnünk ellene – közölte Nagy István magyar agrárminiszter egy szlovák–magyar kétoldalú egyeztetés kapcsán.
A Román Nemzeti Bank (BNR) csütörtökön közzétett adatai szerint a nemteljesítő hitelek aránya június végén 2,81 százalék volt, szemben a március végi 2,53 százalékkal.
Idén augusztusban 4 689 262 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, 4199-cel kevesebbet, mint az előző hónapban; az átlagnyugdíj 2770 lej volt – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) csütörtökön közzétett adataiból.
Az EU-ban 0,6 százalékkal nőttek az ipari termelői árak júliusban az előző hónaphoz képest – derül ki az Európai Statisztikai Hivatal (Eurostat) szerdán közzétett adataiból.
Öt intézkedéssel készül csökkenteni a kormánykoalíció a villamos energia árát – jelentette be kedden az energiaügyi miniszter. A hatósági árplafon kivezetése és az áfa megemelése miatt sok esetben megkétszereződött az energia fogyasztói ára.
Anyajuhok és üszők vásárlására dolgozott ki pénzügyi támogatási csomagot a bukaresti Agrár- és Vidékfejlesztési Minisztérium (MADR). A tervezetről Adrian Pintea államtitkár számolt be az AGRO TV műsorában.
Jelentős változásokon megy keresztül a gépjárműadó 2026. január 1-től Romániában. A gépkocsikra kivetett adót új alapokra helyezik: figyelembe veszi a környezetvédelmi besorolást, valamint új számítási mutatókat is tartalmaz.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfői közlése szerint júliusban 5,8 százalékos volt a munkanélküliségi ráta Romániában.