_101223.jpg)
Fotó: Ifj. Haáz Sándor
2010. december 23., 09:072010. december 23., 09:07
A kutatás eredményei szerint a tojás az az élelmiszer, amelyből a legkevesebbet vásárolják a boltokban vagy a piacon, kevesebb mint az elfogyasztott mennyiség fele talál gazdára a kereskedelemben. AZ INS adatai szerint a harmadik negyedévben egy romániai polgár átlag 13,12 tojást fogyasztott el havonta, ebből azonban csupán 5,63-at vásárolt, ami annyit jelent, hogy átlag 7,5 darab, azaz a teljes mennyiség 57 százaléka saját termésből származik.
A saját erőből előállított élelmiszerek sorában a második helyen a zöldségek állnak, ezekből az elfogyasztott mennyiség 35,12 százaléka nem a piacról származik. Ez konkrétan annyit jelent, hogy az egy személy által egy hónapban elfogyasztott 9,31 kiló zöldségből mintegy 3,3 kilogramm a háztáji gazdaságokból származik.
Az eredményekből az is kiderül, hogy egy romániai polgár havonta átlagosan 6,13 liter tejet fogyaszt, ebből pedig csak 4,7 litert vásárol, 2,06 saját háztartásból származik, ez a teljes mennyiség 33,6 százaléka. Hasonló az arány a gyümölcs és a szeszes ital terén is: előbbi elfogyasztott mennyiségének 33,52, utóbbiénak 33,3 százaléka saját forrásból származik. Ez anynyit jelent, hogy egy személy átlagosan valamivel több mint két liter szeszes italt fogyaszt havonta, ebből 0,7 liter saját előállítású. A havonta egy személy által átlagosan elfogyasztott 3,3 kilogramm burgonyából 1,03 kilogramm saját termés (31,2 százalék).
A hús esetében már kedvezőbb az arány a kereskedők számára: itt csupán az elfogyasztott mennyiség egynegyede származik saját forrásból, ám ennek elsősorban az az oka, hogy nem csupán nyers húst, hanem különféle, ipari úton előállított húskészítményeket is vásárolnak. A kenyér esetében meglehetősen alacsony a saját készítésű termékek aránya: csupán 10 százlék, míg a csokoládé és egyéb édességek 83, az ásványvíz és az alkoholmentes italok 87 százalékát rendszerint a boltban vásároljuk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Július 1-jétől többet fizethetnek a gázolajért a gépjárművezetők és a fuvarozók, miután lejár az a kormányzati intézkedés, amellyel csökkentették az üzemanyag jövedéki adóját.
Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Látogatottsági adatok