_101223.jpg)
Fotó: Ifj. Haáz Sándor
2010. december 23., 09:072010. december 23., 09:07
A kutatás eredményei szerint a tojás az az élelmiszer, amelyből a legkevesebbet vásárolják a boltokban vagy a piacon, kevesebb mint az elfogyasztott mennyiség fele talál gazdára a kereskedelemben. AZ INS adatai szerint a harmadik negyedévben egy romániai polgár átlag 13,12 tojást fogyasztott el havonta, ebből azonban csupán 5,63-at vásárolt, ami annyit jelent, hogy átlag 7,5 darab, azaz a teljes mennyiség 57 százaléka saját termésből származik.
A saját erőből előállított élelmiszerek sorában a második helyen a zöldségek állnak, ezekből az elfogyasztott mennyiség 35,12 százaléka nem a piacról származik. Ez konkrétan annyit jelent, hogy az egy személy által egy hónapban elfogyasztott 9,31 kiló zöldségből mintegy 3,3 kilogramm a háztáji gazdaságokból származik.
Az eredményekből az is kiderül, hogy egy romániai polgár havonta átlagosan 6,13 liter tejet fogyaszt, ebből pedig csak 4,7 litert vásárol, 2,06 saját háztartásból származik, ez a teljes mennyiség 33,6 százaléka. Hasonló az arány a gyümölcs és a szeszes ital terén is: előbbi elfogyasztott mennyiségének 33,52, utóbbiénak 33,3 százaléka saját forrásból származik. Ez anynyit jelent, hogy egy személy átlagosan valamivel több mint két liter szeszes italt fogyaszt havonta, ebből 0,7 liter saját előállítású. A havonta egy személy által átlagosan elfogyasztott 3,3 kilogramm burgonyából 1,03 kilogramm saját termés (31,2 százalék).
A hús esetében már kedvezőbb az arány a kereskedők számára: itt csupán az elfogyasztott mennyiség egynegyede származik saját forrásból, ám ennek elsősorban az az oka, hogy nem csupán nyers húst, hanem különféle, ipari úton előállított húskészítményeket is vásárolnak. A kenyér esetében meglehetősen alacsony a saját készítésű termékek aránya: csupán 10 százlék, míg a csokoládé és egyéb édességek 83, az ásványvíz és az alkoholmentes italok 87 százalékát rendszerint a boltban vásároljuk.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.