Országos szinten 6,8 százalékos volt tavaly a munkanélküliségi ráta, ami megegyezik az egy évvel korábbi szinttel. A 15–24 évesek körében volt a legtöbb állástalan, arányuk elérte a 21,7 százalékot – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) által hétfőn nyilvánosságra hozott adatsorokból.
2016. április 19., 12:252016. április 19., 12:25
Ha az iskolázottsági szintet vizsgáljuk, elmondható, hogy az alacsonyan képzett, illetve középfokú végzettséggel rendelkezők körében a munkanélküliség 8,1, illetve 7,2 százalékos, a felsőfokú diplomával rendelkezőknél viszont 4,1 százalékos volt. Nemi bontásban a különbség 1,7 százalékos: a férfiak körében 7,5 százalékos volt az állástalanok aránya, a nőknél pedig 5,8 százalékos.
Eközben a városok lakosainak 7 százaléka, a vidékiek 6,6 százaléka volt tavaly munkanélküli.
A tartósan, vagyis legalább egy éve munkanélküliek aránya 3 százalékos volt, az állástalanok körében viszont 43,9 százalékot tettek ki a tartósan munkanélküliek. A 15–24 éves fiatalok körében a tartós munkanélküliség (több mint hat hónapja tartó) 13,1 százalékos volt, tartósan munkanélküli volt viszont az állástalan fiatalok 60,6 százaléka.
A statisztikai intézet hétfői közleményéből azt is megtudhatjuk, hogy az aktív lakosok száma tavaly 9,15 millió volt: 8,53 millióan voltak foglalkoztatottak, 624 ezren pedig munkanélküliek. A munkaképes lakosság (15–64 év) körében 61,4 százalékos volt tavaly a foglalkoztatottsági ráta, ami 0,4 százalékos növekedést jelent 2014-hez képest. Akárcsak az előző években, a férfiak körében magasabb, 69,5 százalékos volt a foglalkoztatottak aránya, mint a nőknél (53,2 százalék), és valamivel többen dolgoztak vidéken (61,7 százalék), mint városon (61,3 százalék).
A 15–24 éves fiatalok körében 24,5 százalékos, az 55–64 évesek körében pedig 41,1 százalékos volt a foglalkoztatottsági ráta. A mutató egyébként a felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében volt a legmagasabb, 85,3 százalékos. A középfokú végzettséggel rendelkezők körében 64,9 százalékon, az alacsonyan képzettek esetében pedig 42,6 százalékon állt.
Az alkalmazottak száma egyébként 212 ezerrel nőtt az előző évhez képest, és ők tették ki a legnagyobb arányt (71 százalék) a foglalkoztatottak körében. Az egyéni vállalkozók és a családi vállalkozásokban dolgozók aránya a foglalkoztatott lakosság 27,9 százalékát adták.
A foglalkoztatottak 25,6 százaléka dolgozott az agráriumban, 28,4 százaléka az iparban vagy az építkezési szektorban, 46 százaléka pedig a szolgáltatások terén. Nem mezőgazdasági tevékenységet folytatott 6,35 millió polgár, 24,4 százalékuk a feldolgozóiparban, 18,1 százalékuk a kereskedelemben, 10 százalékuk pedig az építőiparban dolgozott.
A munkavállalók közül 847 ezren (9,9 százalék) részmunkaidőben dolgoztak. Nagy részük (84,8 százalék) a mezőgazdaságban vállalt munkát. Az INS egyúttal azt is közölte, hogy 2015-ben a munkahét a fő munkahelyen heti 38,5 óra volt. 136 ezren dolgoztak eközben második munkahelyen is hetente átlagosan 13,1 órában.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Verőfényes napsütéses nyári napokon esz a fene a leginkább amiatt, hogy a napelemes rendszerem újra és újra leáll – nem meghibásodás, hanem a hálózati túlfeszültség miatt. Saját tapasztalatok alapján próbáltam utánajárni a problémának.
Július elsejével életbe lépett a 150 eurónál kisebb értékű, unión kívülről érkező e-kereskedelmi csomagokra vonatkozó vámmentesség eltörlését előíró jogszabály.
A legtöbb töltőállomáson azonnal éreztette a hatását, hogy június 30-án lejárt az iráni konfliktus nyomán meglódult kőolajárak által elkerülhetetlenné tett válságintézkedések hatálya. Volt, ahol gázolaj ára 38 banival is nőtt július első napján.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
Májusban 7,7 ponttal 30,5-re csökkent a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte a CFA Románia Egyesület. A szervezet havonta készít felmérést a pénzügyi elemzők körében a román gazdaság kilátásairól.
Nem tudja, mikor kezdődhetnek (végre) a nyugdíjas évek? Vagy mikor kell kérelmeznie nyugdíjazását? Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) honlapján megtalálható online nyugdíjkorhatár-kalkulátor személyre szabott választ ad.
A Wizz Air légitársaság úgy döntött, hogy töröli több, romániai repülőterekről üzemeltetett járatát, valamint ideiglenesen felfüggeszt egy bukaresti járatot is – irányította rá a figyelmet a BoardingPass szakportál.
Románia 2025-ben is az Európai Unió legalacsonyabb árakkal rendelkező országai között volt, Bulgária után a második helyet foglalta el.
A jelenlegi 4050 lejről július elsejétől havi 4325 lejre nő a bruttó minimálbér, ami nettóban 125 lejes bérnövekedést jelent. A minimálbér megemelése 1 759 027 alkalmazottat érint.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!