A középiskolai oktatás, a szakképzés erősítése Kovászna megye egyik prioritása kell hogy legyen – szögezték le a 2015–2020-as periódusra vonatkozó megyefejlesztési stratégiában. Az önkormányzat júliusi soros ülésén fogadta el az egykori főispán, Potsa József nevét viselő stratégiát, amelyben a fejlesztési irányvonalakat, a régió erősségeit, hiányosságait és a kulcsfontosságú tényezőket határozták meg.
2015. augusztus 03., 19:332015. augusztus 03., 19:33
A terv elkészítését Viorel Stănică, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Karának dékánhelyettese koordinálta. A megye erősségei között sorolták fel, hogy 2013 óta növekszik a kereskedelmi mérlege, ami elsősorban az export folyamatos növekedésének tulajdonítható, a vendéglátóipar az országos átlag felett teljesít, a mezőgazdaságban pedig a cukorrépa- és a burgonyatermesztés országos szinten már most versenyképes. A terv készítői úgy látják a számítástechnikai és kommunikációs ágazatban is nagy potenciál rejtőzik, hasonlóképpen a feldolgozóiparban is folyamatosan növekszik az üzleti forgalom, ami azt bizonyítja, hogy nő az alkalmazottak termelékenysége, ez pedig a versenyképességet fokozza, és újabb előnyt jelenthet a megye gazdaságának.
A turizmus szintén húzóágazat lehet Háromszéken, a gyógyturizmusra, a kulturális turizmusra és a faluturizmusra egyaránt lehet alapozni, hiszen például Kovászna városa az ország első három gyógyfürdőhelye között van. Az erősségek kiaknázásában rejlik a legnagyobb probléma, mutatnak rá a stratégia készítői, hiszen például az idegenforgalmi potenciált sem hasznosítják megfelelőképpen, gondot jelent, hogy Kovászna forgalma teljes mértékben az ingyenes és támogatott gyógykezelési jegyekkel érkező vendégektől függ. Szintén az orvosolandó problémák között említik az elvándorlást, elsősorban a tanult, a szakképzett fiatalok migrációját. Felsőfokú tanulmányokkal a megye lakosságának mindössze 9,8 százaléka rendelkezik, ez sebezhetővé teszi a különböző ágazatok, például a számítástechnika fejlesztését.
A lakosság mintegy 20 százaléka van kitéve az elszegényedés veszélyének, az országos átlagnál rosszabb az egészségügyi alapellátáshoz való hozzáférés, a legnagyobb üzleti forgalmat lebonyolító, a legtöbb alkalmazottat foglalkoztató ágazatok termelékenysége pedig az országos átlag alatt marad, öszszegezték a hiányosságokat. Fejleszteni kell az oktatást, fel kell térképezni a turisztikai célpontokat, marketinget, brandet kell építeni, és növelni kell a mezőgazdaság, az ipar versenyképességét – határozták meg a tennivalókat a megyefejlesztési stratégiában.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!