
A görög kapitulációról szóló szalagcímek ellenére korántsem Görögország volt az, amely megadta magát az euróövezeti csúcson, hanem Németország – írta keddi helyzetértékelésében a Financial Times.
2015. július 14., 16:592015. július 14., 16:59
A londoni gazdasági napilap vezető külpolitikai szemleírója, Gideon Rachman szerint „képtelenség\" görög kapitulációról beszélni, amikor a német kormány adta hozzájárulását – legalábbis elvben – egy újabb többmilliárd eurós görög segélyprogramhoz, és ennek fejében egy olyan görög kormánytól kapott gazdasági reformígéreteket, amely nem titkolja, hogy semmivel nem ért egyet mindabból, amibe éppen most egyezett bele.
Rachman szerint a Sziriza párt vezette görög kormány minden tőle telhetőt el fog követni az általa éppen aláírt egyezség megtorpedózására. „Ha ez német győzelem, nem szeretném látni, hogy milyen a vereség\" – fogalmaz a Financial Times szemleírója.
A német sajtó eközben a berlini vezetésnek a Görögország euróövezeti tagságának megszüntetését (grexit) meglebegtető tárgyalási taktikáját is értékelte a görög válság kezeléséről tartott euróövezeti csúcstalálkozóval kapcsolatban, és a kedden napvilágot látott kommentárokban igen eltérően ítélték meg Angela Merkel kancellár és Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter fellépését.
A Die Welt című konzervatív lapban Thomas Schmid Egy igaz európai címmel közölt esszét, amelyben kiemelte, hogy Schäuble „keményen” és „szenvedélyesen” küzd Európa politikai egységéért, és éppen ezért nem zárja ki a grexit lehetőségét.
Hasonlóan értékelte a grexit lehetőségének felvetését a liberális Süddeutsche Zeitung kommentátora, Christiane Schlötzer is, aki a Kockázatos mentés című írásában kiemelte, hogy Schäuble ugyan magára vonja sokak haragját, de éppen a grexit meglebegtetése volt szükséges „Európa egyben tartásához”, hiszen a pénzügyminisztériumi feljegyzés „betekintést engedett a mélységbe\", amelybe Görögország az euró nélkül zuhanna.
A Spiegel Online hírportál Lélegzetvételnyi szünet című kommentárjában viszont a szerző, Roland Nelles úgy vélte, hogy „Angela Merkelnek, mindenekelőtt pedig Wolfgang Schäublénak sikerült fél Európát Németország ellen fordítani a kemény takarékossági retorikával\", és úgy tűnt, hogy még „Párizs és Berlin alapvető fontosságú partnersége\" is veszélybe kerül, ami „tiszta horror az egyesült Európa számára\".
A baloldali Frankfurter Rundschau szerint az egész megállapodás elhibázott, hiszen az csupán a „kudarcos\" válságkezelő politika folytatását jelenti, és „a cinikusan segítségnek nevezett milliárdos hitelekkel csak korábbi hiteleket váltanak ki\", ami „éppen olyan kevéssé segítség a görög átlagembernek, mint a németnek vagy akárki másnak, kivéve azokat, akik keresnek ezeken a hiteleken\".
A romániai építőiparban dolgozók egyre borúlátóbban ítélik meg az előttük álló időszakot: a megkérdezett vállalkozók 83 százaléka biztosra veszi, hogy a következő 12 hónapban tovább emelkednek az árak.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök csütörtökön kijelentette, hogy az üzemanyagárak csökkenése várható a következő napokban, ahogy a vállalatok elkezdik az alacsonyabb áron beszerzett készletek értékesítését.
Romániában egyelőre nem elég fejlett az úgynevezett internship (szakmai gyakorlat) jelensége, amikor időszakos, gyakorlatorientált munkalehetőséget biztosítanak egyetemisták, frissen diplomázottak számára a vállalatok, intézmények vagy szervezetek.
Az RMDSZ politikusa egy csütörtöki szakmai rendezvényen emlékeztetett arra, hogy a közel-keleti konfliktus kirobbanásakor a gázolaj ára gyorsan emelkedett, ezért szerinte a nemzetközi jegyzések visszaesése után hasonló ütemű árcsökkentésre lenne szükség.
Verőfényes napsütéses nyári napokon esz a fene a leginkább amiatt, hogy a napelemes rendszerem újra és újra leáll – nem meghibásodás, hanem a hálózati túlfeszültség miatt. Saját tapasztalatok alapján próbáltam utánajárni a problémának.
Július elsejével életbe lépett a 150 eurónál kisebb értékű, unión kívülről érkező e-kereskedelmi csomagokra vonatkozó vámmentesség eltörlését előíró jogszabály.
A legtöbb töltőállomáson azonnal éreztette a hatását, hogy június 30-án lejárt az iráni konfliktus nyomán meglódult kőolajárak által elkerülhetetlenné tett válságintézkedések hatálya. Volt, ahol gázolaj ára 38 banival is nőtt július első napján.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
Májusban 7,7 ponttal 30,5-re csökkent a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte a CFA Románia Egyesület. A szervezet havonta készít felmérést a pénzügyi elemzők körében a román gazdaság kilátásairól.
szóljon hozzá!