
Fotó: Agerpres
2011. augusztus 17., 08:422011. augusztus 17., 08:42
Romániában mérték a második negyedévben a legkisebb gazdasági növekedést az Erópai Unióban, ez 0,3 százalékos volt a tavalyi hasonló időszakhoz viszonyítva, míg az EU GDP-je 1,7 százalékkal nőtt, de jelentősen veszített dinamikájából az év első három hónapjához viszonyítva – derül ki az Eurostat adataiból. A második negyedévben 0,2 százalékra lassult az euróövezet gazdasági növekedése az előző, 0,8 százalékos növekedést hozó negyedévhez viszonyítva, ezzel pedig jóval az elemzők várakozása alatt maradt.
A csökkenés oka az, hogy nagyon lehangolóak a térség két legnagyobb gazdasága, Németország és Franciaország adatai. A Reuters hírügynökség által megkeresett gazdasági elemzők többsége 0,3 százalékosra becsülte az euróövezet gazdasági növekedését a második negyedévben.
A tavalyi év hasonló időszakához viszonyítva az EU és az euróövezet GDP-je egyaránt 1,7 százalékkal emelkedett, ez alacsonyabb, mint az első negyedévi 2,5 százalék. Németország gazdasági növekedése jelentősen csökkent, a második negyedévben az első negyedéves 1,3 százalék 0,1 százalékra esett vissza, Franciaország GDP-je pedig stagnált az adott időszakban. A német gazdaság kedvezőtlen adatai az egész kontinensen éreztették a hatásukat: a berlini adatok nyilvánosságra kerülése nyomán az európai tőzsdék zuhanni kezdtek.
Az amerikai börze szintén rosszul nyitott, a kőolaj ára pedig csökkent.
A második negyedben mért növekedés Romániában 0,2 százalékos volt az első negyedévhez képest, tehát megegyezik az EU átlagával. A tavalyi év hasonló időszakához viszonyítva az EU-ban Romániában mérték a legkisebb pozitív növekedést, 0,3 százalékot, egyetlen országnak gyengébb az eredménye: Portugáliában -0,9 százalékos csökkenést mértek. Hét ország, köztük Görögország és Írország adatai nem kerültek be az Eurostat felmérésébe. Az Eurostat adatai egyébként megegyeznek a román Országos Statisztikai Hivatal (INS) által tegnap közzétett számokkal.
Ezek szerint a tavalyi év azonos időszakához képest a második negyedévben mért 0,3 százalékos gazdasági növekedés mellé az első félévben ugyanolyan arányú GDP-növekedés társult 2010 első hat hónapjához mérve. Szakértők szerint a GDP-növekedésről szóló adatok pozitív meglepetést jelentenek, tekintve, hogy a különböző gazdasági területek közül csupán az építőiparban mértek növekedést, de az is meglehetősen jelentéktelen volt. Nicolae Chidesciuc, az ING Bank Románia vezető közgazdásza szerint a pozitív eredmény a mezőgazdaság kiemelkedő eredményeinek köszönhető, ami továbbra is emelkedő tendenciát mutathat. Ez jelentheti az egyetlen esélyt arra, hogy 2011-ben 1,5 százalékos legyen a gazdasági növekedés. A Financial Times tegnapi elemzése ugyanakkor derűlátóbb hangvételű.
A tekintélyes brit gazdasági lap rámutat: Románia, amely a többi közép- és kelet-európai országhoz képest jóval többet küszködött a recesszióból való kilábalásért, a régió egyetlen pozitív meglepetését szolgáltatta GDP-adataival. A második negyedben mért növekedés ugyanis felülmúlja a gazdasági szakemberek várakozásait. Georgiana Constantinescu, a Credit Europe Bank bukaresti elemzője úgy vélekedett, a jónak mondható eredmény az építőipar fellendülése mellett a fogyasztás növekedésének tudható be.
Az egyébként, hogy a régió gazdaságai lasabban növekedtek a második negyedévben, az FT szerint szintén a német gazdaság lassulásának tudható be, mivel Németország a régió országainak legjelentősebb kereskedelmi partnere. A magyar gazdaság például csupán 1,5 százalékos növekedést jegyzett – szemben a 2,3 százalékos becsléssel. A cseh GDP 2,4, a szlovák 3,3 százalékos növekedést produkált éves szinten – ami ugyan pozitívum, a várakozásokkal szemben azonban mindkét ország gazdasági növekedése alulmaradt.
| Az eurókötvény bevezetése lehet az európai integráció befejező aktusa, ennek azonban még nem jött el az ideje, eurókötvény helyett egyelőre a gazdasági együttműködés erősítésére kell törekedni – mondta Nicolas Sarkozy francia elnök tegnap Párizsban, Angela Merkel német kancellárral közös sajtótájékoztatóján. A pénzügyi válság fellángolása miatt rendezett rendkívüli francia–német csúcstalálkozó után tartott tájékoztatón Sarkozy elmondta: az együttműködés jegyében egy új intézményt, egyfajta gazdasági kormányt kell felállítani, és valamennyi euróövezeti tagország jogrendszerében be kell vezetni a kiegyensúlyozott államháztartás követelményét – mondta Sarkozy. Hozzátette: Franciaország és Németország a pénzügyi tranzakciókat terhelő új közös adónem bevezetésére is javaslatot tesz. Sarkozy hangsúlyozta: megfelelő nagyságú az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF), a 440 milliárd eurós euróövezeti mentőalapot nem szükséges bővíteni. |
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
Novemberben sem lehet újraindítani a cernavodai atomerőművet, továbbra is fennáll az áramellátási válság kockázata – derül ki az országos operatív törzs határozatából.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.