2008. július 18., 00:002008. július 18., 00:00
A Reuters hírügynökség által 35 elemző és stratéga megkérdezésével készített felmérés azt mutatja, hogy a legközelebbi csatlakozás 2012-ben valósulhat meg, Észtország részéről.
Magyar euró 2014-ben
A július 8–16. között végzett felmérés eredménye nem változott sokat az áprilisban közzétett elemzői várakozásokhoz képest. Az egyetlen különbség az „élvonalban” tartózkodók között fedezhető fel, ugyanis a szakértők szerint a kelet-európai országok közül 2012-ben már csak Észtország fog csatlakozni az euróövezethez, Litvánia euróbevezetése 2013-ra tolódhat ki – 3 hónapja az elemzők még 2012-es dátumot jósoltak –, így a litvánoknak Csehországgal, Lengyelországgal és Lettországgal egy időpontban lehet eurója. Az elemzők szerint Magyarország 2014-ben vezetheti be a közös valutát, Bulgáriával egy időben. A bevezetés dátumát illetően Románia áll a legutolsó helyen, ugyanis a várakozások szerint csak 2015-ben léphetünk be az euróövezetbe.
Az infláció a fő akadály
A kelet-európai országok euróbevezetésének legnagyobb akadálya az infláció féken tartásának problémája. Lettországban például a júniusi infláció 17,7 százalékra gyorsult, Bulgáriában 15,3 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak, az észteknek 10 éves inflációs csúccsal (11,4 százalék) kell szembenézniük. De emellett Csehországnak, Lengyelországnak, Romániának és Magyarországnak a költségvetési hiány csökkentésével is meg kell birkóznia.
EU-csatlakozás: Horvátország következhet
Az elemzők az Európai Unió bővítésével kapcsolatban úgy vélekednek, hogy Románia és Bulgária 2007-es csatlakozását Horvátország követheti 2011-ben. Ezt követően Macedónia 2015-ben, Szerbia és Montenegró viszont csak 2016-ban lehet uniós ország. Bosznia és Albánia csatlakozása is távolabb tolódott, előbbi 2017-ben, utóbbi 2018-ban csatlakozhat az EU-hoz. Törökország előtt viszont még ennél is hosszabb idő áll, ugyanis a megkérdezettek szerint csak 2020-ban válhat az EU tagállamává. Az elemzők 25 százalékos esélyt látnak arra, hogy az EU felfüggessze a török csatlakozási tárgyalásokat, ami némiképp kedvezőbb megítélést jelent az áprilisi 30 százalékhoz képest.
Hírösszefoglaló
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok