
Fotó: Rompres
A fekete-tengeri földgáz kitermelésében érdekelt befektetők számára szigorított formában fogadta el hétfőn este a bukaresti képviselőház azt a jogszabályt, amely a nyersanyag kitermelését szabályozza.
2018. július 10., 09:292018. július 10., 09:29
A jogszabályt 175 támogató, 30 ellenszavazattal és 30 tartózkodás mellett szavazta meg az alsóház, amelynek ügydöntő jogköre volt ebben az esetben. A törvényt idén februárban a szenátus is elfogadta, így már csak Klaus Johannis államelnöknek kell kihirdetnie, hogy hatályba lépjen.
Az MTI tájékoztatása szerint a törvényt késő délután módosították Liviu Dragneának, a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) elnökének javaslatára, aki már korábban jelezte, szerinte túl engedékeny a jogszabály szenátusban elfogadott változata, ezért a földgáz kitermeléséből Románia számára nem származik elég haszon.
Dragnea szerint így összesen 20 milliárd dollár haszna származik a román államnak és van esély arra, hogy Románia függetlenedjen az orosz gáztól. A Fekete-tengerben több talapzatban is jelentős földgázlelőhelyet találtak, amelyekből a hatóságok becslése szerint Románia évi 18-20 milliárd köbméterre növelheti a jelenlegi 11 milliárd köbméter éves földgázkitermelését. Az egyik talapzat a Neptun, amelyet az amerikai Exxon és az osztrák OMV Petrom termelhet ki. A befektetőknek a jogszabály alapján az idén kell döntést hozniuk arról, hogy megkezdik-e a nyersanyag felszínre hozását.
A parlamenti vitán részt vett Richard Tusker, az ExxonMobil Románia vezérigazgatója, aki elmondta: az adózási feltételek szigorítása következtében valamennyi befektető számára sokkal nehezebb lesz kedvező döntést hozni a kitermelés megkezdéséről. Az egyik módosítás szerint a Fekete-tengerből kitermelt földgáz felét az energiatőzsdén kell értékesíteni, a másik felét kétoldalú szerződésekben.
Liviu Dragnea korábban leszögezte: elfogadhatatlan Románia számára, hogy a teljes gázmennyiséget kétoldalú szerződéseken keresztül adják el és a teljes mennyiség külföldre jusson, így a nyersanyagból más államok, mint például Magyarország profitáljon, és az ő gazdaságukat erősítse a földgáz. A fekete-tengeri földgázról Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tárgyalt február elején Bukarestben, és bejelentette: 2022-től lehetőség nyílik jelentős mennyiségű fekete-tengeri gáz Magyarországra szállítására, miután magyar vállalatok kötötték le a gázszállítási útvonal teljes, évi 4,4 milliárd köbméteres szállítási kapacitását. Ezután a román közéletben több bírálat érte a hatóságokat, hogy Magyarországnak adják el a „román gázt”.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
szóljon hozzá!