
Fotó: Pixabay.com
Az Európai Unió (EU) országaiban átlagban 0,4 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék (GDP) 2022 első negyedévében az előző három hónaphoz viszonyítva; a legnagyobb, 5,2 százalékos bővülést Romániában jegyezték – derül ki az Eurostat kedden közzétett előzetes adataiból.
2022. május 17., 14:032022. május 17., 14:03
2022. május 17., 14:262022. május 17., 14:26
Az eurózóna GDP-je 0,3 százalékkal nőtt az idei első három hónapban az előző negyedévhez viszonyítva. Az Amerikai Egyesült Államok bruttó hazai terméke ugyanakkor 0,4 százalékkal csökkent.
Éves viszonylatban az eurózónában 5,1 százalékkal, az Európai Unióban 5,2 százalékkal bővült a GDP az idei első negyedévben, a szezonálisan kiigazított adatok szerint.
Az Eurostat Romániára vonatkozó adatai megegyeznek az Országos Statisztikai Intézet (INS) által szintén kedden közöltekkel – írja az Agerpres.
A hónap elején az Országos Stratégiai és Előrejelzési Bizottság a korábban becsült 4,3 százalékról 2,9 százalékra módosította a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó várakozását.

Az előző negyedévhez képest 5,2 százalékkal nőtt a román gazdaság az idei év első három hónapjában, míg éves viszonylatban 6,5 százalékos bővülést jegyzett mind a nyers, mind a szezonálisan kiigazított adatok szerint.
Enyhén csökkent márciusban a román államadósság
Március végére 593,972 milliárd lejre csökkent Románia államadóssága az egy hónappal korábbi 596,9 milliárd lejről – közölte kedden a pénzügyminisztérium. A szaktárca tájékoztatása szerint az államadósság a bruttó hazai termék (GDP) 50,3 százalékát tette ki az idei harmadik hónap végén, míg február végén a GDP 50,6 százalékának felelt meg. A közép- és hosszú távú tartozás 573,586 milliárd lejt, a rövid lejáratú 20,386 milliárd lejt összesített. Az államadósság nagy részét – 491,553 milliárd lejt – államkötvények alkották. A kormány adóssága 577,122 milliárd lejt, az önkormányzatoké 16,849 milliárd lejt tett ki idén márciusban. A pénzügyminisztérium adatai szerint a külföldi államadósság elérte a GDP 25,7 százalékának megfelelő 303,630 milliárd lejt. Ebből 298,761 milliárd lejre rúgott a kormány és 4,869 milliárd lejre az önkormányzatok tartozása.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Az elektronikai alkatrészeket gyártó német Limoss vállalat tervez üzemet nyitni az Arad megyei Borosjenőben, ahol az Aptiv amerikai autóipari vállalat éppen bezárni készül termelőegységét. Az új befektető jövőre maximum 500 embert foglalkoztatna.
Románia az Európai Unió egyik legmagasabb energiaárát fizeti a lakossági jövedelmekhez viszonyítva – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a parlamentben, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján.
Ilie Bolojan hétfőn kijelentette, hogy a jövő évi költségvetés tervezetének összeállítása nagy valószínűséggel januárra tolódik, mert előtte el kell fogadni azokat a jogszabályokat, amelyek egy kiszámítható büdzsé kidolgozását teszik lehetővé.
A tavasszal becsült 1,4 százalékról 0,7 százalékra módosította hétfőn közzétett őszi prognózisában az Európai Bizottság a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését.
Románia gazdasága „életjeleket mutat”, miután a harmadik negyedévben enyhe pozitív meglepetésről számoltak be – vallja Valentin Tătaru, az ING vezető közgazdásza.
2 hozzászólás