Fotó: Pixabay.com
Közel 200 vizsgálatot zárt le tavaly az Európai Unió csalás elleni hivatala (OLAF), és ezek nyomán mintegy 3,1 milliárd euró uniós költségvetési forrás visszafizettetésére tett javaslatot - írta szerdán közzétett éves jelentésében a szervezet.
2018. június 06., 17:172018. június 06., 17:17
Az OLAF tevékenységét ismertető értékelés szerint tavaly 197 ügyet zártak le, és ezekben 309 ajánlást adtak ki az illetékes uniós és tagállami hatóságok számára, amelyek lehetővé teszik 3,09 milliárd euró visszafizettetését az EU költségvetésébe. A hivatal ezen időszak alatt 215 új eljárást indított – számolt be az MTI.
A második helyezett Magyarországon és Lengyelországban 10-10 ügyben vizsgálták a nemzeti vagy regionális szinten kezelt uniós források felhasználását. Románia esetében nyolc, Magyarország és Lengyelország esetében hét-hét vizsgálat zárult ajánlással.
Tavaly 1293 bejelentés érkezett az OLAF-hoz, s ennek több mint kétharmada magánforrásokból. Mint írták,
Egyre elterjedtebb a kutatással és a menekültválsággal kapcsolatos forrásokra irányuló csalás, a vámcsalásra pedig nemzetközi bűnözői rendszerek szakosodtak.
„Vizsgálati eredményeink rávilágítanak, hogy munkánk alapvető fontosságú az adófizetők pénzének védelme szempontjából, és biztosítja, hogy az uniós források ne a csalást és a korrupciót, hanem a polgárok számára valódi többletértéket jelentő projekteket támogassák" - közölte Nicholas Ilett, az OLAF megbízott főigazgatója.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A 2032-es év lehet Románia euróövezeti csatlakozásának céldátuma – jelentette ki hétfőn Dragoș Pîslaru, az európai uniós beruházásokért felelős ügyvivő miniszter.
Miután a jövedéki adó 20 százalékos csökkentésének köszönhetően vasárnapra virradóra 68 banival csökkent a gázolaj literenkénti ára, hétfőn újabb drágításnak lehettünk tanúi a piacvezető Petrom töltőállomásain.
A román vasút anyagi patthelyzetét sürgősen rendezni kell, különben a vonatok leállása valósággá válik – figyelmeztetnek a szakszervezet képviselői. Szerintük kritikus az állami vasúttársaság anyagi helyzete, ami oda vezethet, hogy leállnak a vonatok.
Románia 2026 első félévében is nettó áramiportőr volt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból. És ez még azelőtt volt, hogy a múlt héten le kellett volna állítania a cernavodai atomerőművet.
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!