2012. június 26., 09:382012. június 26., 09:38
A második és a harmadik helyen 60 százalékkal Lengyelország és Románia állt, majd Magyarország következett 64 százalékkal. A legdrágább Dánia volt 142 százalékkal a fogyasztói árak szintje alapján. A kategóriákat tekintve az élelmiszerek és a nem alkoholos italok Bulgáriában voltak a legolcsóbbak 67 százalékkal a 100 százalékos átlaghoz képest.
A második helyen Románia (68 százalék), a harmadik helyen Lengyelország található (69 százalékkal). A negyedik helyen Magyarország és Szlovákia volt egyaránt 83 százalékkal. A legdrágább hely a kategóriában Dánia volt 136 százalékkal. Az alkoholos italok és dohánytermékek tekintetében a legolcsóbb Magyarország volt tavaly az Eurostat adatai szerint 63 százalékkal, megelőzve Bulgáriát (64 százalék), Romániát (66 százalék) és Lengyelországot (73 százalék).
A legdrágább a kategóriában Írország lett 163 százalékkal. A ruházati termékek árát tekintve a legolcsóbb Bulgária volt 75 százalékkal. A dobogó második helyén Magyarország és Málta állt egyaránt 85 százalékkal, a negyedik Spanyolország volt 88 százalékkal. A legdrágább pedig Svédország 133 százalékkal. Az elektromos fogyasztási cikkek ára a legalacsonyabb Lengyelországban volt 89 százalékkal a 27 ország 100 százalékos átlagához viszonyítva, majd Bulgáriában (92 százalék), illetve Írországban és Litvániában (egyaránt 93 százalék) következett.
Magyarország ezen a termékcsoporton belül 101 százalékkal a középmezőnyben foglalt helyet. A legdrágább Málta volt 125 százalékkal. Az éttermek és szállodák árát vizsgálva a legolcsóbb Bulgária volt 45 százalékkal, Románia a második 50 százalékkal, a harmadik legolcsóbb pedig Magyarország 52 százalékkal. A legtöbbet Dániában kellett fizetni, 154 százalékot az EU átlagához képest.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
Látogatottsági adatok