
2011. április 20., 08:002011. április 20., 08:00
Jelenleg nem lát riasztó jeleket „második körös” inflációs hatásokra az Európai Központi Bank, de továbbra is figyelemmel kell kísérnie az erre utaló gazdasági jelzéseket – jelentette ki az EKB elnöke. Jean-Claude Trichet a The Wall Street Journalnak adott videonyilatkozatában rámutatott: eddig nem tapasztalnak riasztó másodkörös hatásokat, még ha vannak is olyan jelek, hogy nem megy minden a helyes irányba. Az elemzői várakozásoknál nagyobb mértékben emelkedtek ugyanis a fogyasztói árak márciusban az euróövezetben. Havi szinten 1,4 százalék volt az infláció a februári 0,4 százalékkal és az elemzők által várt 1,3 százalékkal szemben. Éves összevetésben 2,7 százalékkal emelkedtek az árak, februárban 2,4 százalék volt a tizenkét havi infláció. Elemzők 2,6 százalékot vártak márciusra. Az egész Európai Unióban 3,1 százalék volt az éves infláció márciusban a februári 2,9 százalékot követően.
Az Eurostat által összeállított adatok szerint Írországban, Svédországban és Csehországban volt a legalacsonyabb a tizenkét havi infláció márciusban, 1,2, 1,4 és 1,9 százalék. A legnagyobb mértékű drágulást Romániában (8 százalék), Észtországban (5,1 százalék), Bulgáriában (4,6 százalék) és Magyarországon (4,6 százalék) regisztrálták.
Márciusban is a szállítási és a lakhatási költségek emelkedtek a legnagyobb mértékben az euróövezetben az egy évvel korábbihoz képest, 5,6 és 5,1 százalékkal, az alkohol és a dohánytermékek ára 3,6 százalékkal ment fel. A legkisebb mértékű növekedést, illetve csökkenést a telekommunikációs, valamint a rekreációs és kulturális szolgáltatásoknál és a háztartási berendezéseknél lehetett érzékelni.
Kevés jel mutat arra, hogy enyhülne a világgazdaságban az inflációs nyomás, az Európai Központi Banknak (EKB) számolnia kell monetáris politikája normalizálásával – véli eközben Axel Weber, a német jegybank elnöke. Mint fogalmazott, az EKB jelenlegi, 1,25 százalékos alapkamata „expanzív és támogatja a gazdaságot”. Ugyanakkor figyelmeztetett: az euróövezeti infláció „egyértelműen” az EKB középtávú, „2 százalék körüli, ám annál alacsonyabb” inflációs célja felett van. Ángel Gurría, az OECD főtitkára a Reuters brit hírügynökségnek úgy nyilatkozott: „gazdaságpolitikai szempontból az egyik legnehezebb helyzet van most a világgazdaságban, amit életemben valaha is láttam.” A világ pénzügyi vezetőinek ugyanis egyszerre kell csökkenteni az államadósságot, munkahelyeket teremteni, miközben az inflációs veszélyekre is figyelniük kell – tette hozzá.
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
szóljon hozzá!