
A magyarországi cégek közül több mint 40 ezer vállalkozás köthető külföldi tulajdonosokhoz, közöttük a legnagyobb számban a német cégek és magánszemélyek találhatóak, a második és harmadik helyen Ukrajna és Románia szerepel – derül ki a BCE Nemzeti Cégtár Nonprofit (NCT) Zrt. keddi közleményéből.
2014. június 10., 15:442014. június 10., 15:44
A dokumentum szerint egyébként a román és ukrán tőkéjű cégek alaposabb vizsgálata alapján elmondható, hogy inkább a felhalmozott tartozások, illetve a jogi felelősség áthárítása miatt alapították ezeket. Rámutatnak: az utóbbi 10 év bevett gyakorlata, hogy a hazai tulajdonosok úgy próbálnak megszabadulni felhalmozott tartozásuktól, hogy cégüket a tartozással együtt elérhetetlen külföldi magánszemélyeknek adják el.
Pertics Richárd, a BCE Nemzeti Cégtár Nonprofit Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy a szigorodó jogszabályok ellenére Magyarországon csaknem 4500 ukrán és ugyanennyi román érdekeltségű cég működik, de beszámolót csak 26 százalékuk tesz közzé, ami a jogszabályok értelmében eleve az adószám felfüggesztéséhez vezethet.
További probléma, hogy a mérleget leadó román és ukrán cégek adózás előtti eredménye összességében negatív, jelentős részük feltételezhetően nem azért van jelen Magyarországon, hogy gazdasági tevékenységet folytasson, hanem azért, mert az eredeti tulajdonosok felelősségének eltüntetése még nem fejeződött be.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
szóljon hozzá!