A bukaresti alkotmánybíróság részben alaptörvénybe ütközőnek nyilvánította és feltételekhez kötötte kedden a jelzáloghitel-törlesztést kiváltó ingatlanátadásról szóló törvény egyes előírásainak alkalmazását.
2016. október 25., 16:522016. október 25., 16:52
2016. október 25., 19:022016. október 25., 19:02
A május közepén hatályba lépett jogszbaály lehetővé teszi, hogy egy hiteles önként átadja a banknak az ingatlanát, és ezzel megszabaduljon a teljes adósságától, akkor is, ha az ingatlan értéke ma már nem fedezi a hitelszerződésben vállalt fizetési kötelezettségeit. Eddig a törleszteni képtelen hiteleseken – a fedezetül szolgáló ingatlan elárverezése után – adósságuk fennmaradó részét is behajthatta a bank.
Miután az ún. elsétálási törvényt hevesen ellenző bankoknak nem sikerült megakadályozniuk a jogszabály elfogadását, beperelték az annak alkalmazását kérő ügyfeleiket, ez pedig lehetővé tette számukra, hogy a jogszabály szinte minden cikkelye ellen alkotmányossági kifogást emeljenek. A taláros testülethez több mint hétszáz alkotmányossági kifogás érkezett a törvény ellen, ezek közül az első 25-öt vizsgálták meg kedden.
Valer Dorneanu, az alkotmánybíróság elnöke elmondta: arra a következtetésre jutottak, hogy sérti az alaptörvényt az a kitétel, amely az ingatlan értékvesztését is a kockázatmegosztás indokai közé sorolja, ezért ezt a szövegrészt törölték. A törvény számos rendelkezésének alkotmányosságát csak azzal a feltétellel fogadta el a testület, ha a bíróság ellenőrzi, hogy a szerződésszerű teljesítést olyan körülmények akadályozzák-e, amelyeket a hitelfelvételkor nem lehetett előre látni.
A még elbírálásra váró alkotmányossági óvások között a törvény állítólagos visszamenőleges hatályát sérelmező kifogások is szerepelnek. A törvény ugyanis – amely a 250 ezer eurónál kisebb hitelekre korlátozza a törlesztés helyetti ingatlanátadás lehetőségét – azokra a jelzáloghitelesekre is érvényes, akik ellen már elrendelték a kényszervégrehajtást. A jogszabály elfogadásának következményeként a bankok 30-40 százalékra emelték az ingatlanvásárláskor megkövetelt önrészt és ez jelentősen visszavetette az ingatlanhitelezést az országban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
Novemberben sem lehet újraindítani a cernavodai atomerőművet, továbbra is fennáll az áramellátási válság kockázata – derül ki az országos operatív törzs határozatából.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!