2010. április 20., 09:092010. április 20., 09:09
A Financial Times szerint az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap képviselői elnapolták a hétfői athéni ülésüket, amin a 30+15 milliárd eurós mentőcsomag részleteiről tárgyaltak volna, de az izlandi hamufelhő miatt megbénuló légi közlekedés megakadályozta ezt. Amint azt Dominique Strauss-Kahn, a nemzetközi pénzügyi szervezet vezérigazgatója (képünkön) múlt héten elmondta, többek között a finanszírozás módjáról kellett volna tárgyalni az elmaradt találkozón.
„Szerdára halasztottuk” – mondta a görög pénzügyminisztérium egyik hivatalnoka. Szerinte a tárgyalás nem oldható meg telekonferenciával, mert túl összetett a kérdés. A küldöttség feladata pedig sürgős lenne, mivel egyre fogy a befektetők bizalma, aminek a jele, hogy egyre több úgynevezett kockázati prémiumot kérnek a papírok megvásárlásáért cserébe.
A kockázatot mutató prémium (CDS-felár) történelmi magasságba szökött hétfőn, már 469 bázisponton áll. A felár növekedése azért probléma, mert ez megdrágítja a görög állam finanszírozását, amely már így is roppant törékeny költségvetésből gazdálkodik.
Ma 1,5 milliárd eurónyi kötvényt kíván kibocsátani az athéni kormány, hogy fizetni tudja lejáró adósságait, ám a kilátások nem túl kedvezőek, ugyanis a legutóbbi kibocsátás is kudarc volt. Emiatt lett volna különösen fontos, hogy a Nemzetközi Valutaalap és az eurózóna küldöttei mielőbb tárgyaljanak a görög segélycsomagról, hiszen ha ma rosszul sikerül a kötvényaukció, azt ellensúlyozhatta volna a csomagról érkező jó hír. Jeórjiosz Papandreu görög kormányfő is hangsúlyozta, reményei szerint nem kell felhasználni a segélyt, mivel annak híre önmagában megerősíti majd a befektetők bizalmát.
[Origo]
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A romániai üzemanyagpiac főbb szereplői 2026 április–június közötti időszakban betartották a kereskedelmi árrés felső határára vonatkozó előírásokat – derül ki a Versenytanács előzetes jelentéséből.
Elutasította Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök azt a felvetést, hogy a magáncégekre kivetett adók emeléséből finanszírozzák a szakszervezetek által a közszféra számára követelt béremeléseket.
Rengeteg erdélyi magyar dolgozott életében Magyarországon vagy más európai államban, sokan most is a „messzi idegenben”, külföldi munka során keresik meg kenyerüket. A nyugdíj előtt ezért fontos kérdés: elvesznek-e a külföldön szerzett évek.
Nagyváradon nyit új központot az egyik legnagyobb európai közúti fuvarozó, a Girteka – adta hírül a Profit.ro gazdasági hírportál.
Évtizedes mélyponton van a betöltetlen állások száma Romániában – irányította rá a figyelmet keddi elemzésében a Ziarul Financiar gazdasági napilap.
A minimálbér emeléséért és a társadalmi párbeszéd újrakezdéséért tüntetett az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség három tagszervezete kedden a bukaresti munkaügyi minisztérium előtt.
Szeptember 1-jétől nyújthatják be a támogatási kérelmeket a sertés- és szarvasmarha-tenyésztők – jelentette be kedden Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
„Eurómilliárdokat fogunk elveszíteni – ingyenes európai pénzt” – figyelmeztet Eugen Rădulescu. Mugur Isărescunak, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója szerint a román gazdaság súlyos válság küszöbére sodródott.
Bár miután a gázolaj literenkénti ára újra átlépte a 10 lejes lélektani határt, sokan még a 20 százalékos jövedéki-adócsökkentéstől várt 68 banis áresést is kevesellték, végül jelenleg még ennyit sem érezhetnek a zsebükben a dízel járművet vezető sofőrök.
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Látogatottsági adatok