A romániai Nyugat-régió gazdasági fejlődése felzárkózó irányú, míg a magyarországi Dél-Alföld fokozatosan leszakadó pályán mozog – közölte az Országos Statisztikai Hivatal (INS) Temes megyei igazgatóságának vezetője kedden Szegeden. Sorin Belea, a két ország statisztikai hivatalainak regionális igazgatóságai által készített, a 2008–2011-es időszakot vizsgáló tanulmányt ismertető sajtótájékoztatón elmondta, a bruttó hazai termék (GDP) nagysága és fajlagos mutatója alapján a romániai régió kedvezőbb képet mutat.
2013. október 01., 16:122013. október 01., 16:12
2010-ben az egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson jegyzett értéke alapján az Európai Unió 268 régiójának rangsorában a nyugati régió a 245. helyen, a Dél-Alföld a 254. helyen állt. Az egy lakosra jutó GDP értéke a magyar oldalon 6300 euró volt, a romániai térségben 300 euróval több. Ezekkel a mutatókkal az – Arad, Temes, Hunyad és Krassó-Szörény megyét magában foglaló – Nyugat-régió Románia második, a Dél-Alföld Magyarország ötödik legfejlettebb régiója. Hozzátette: 2005 és 2010 között az egy lakosra jutó GDP a Nyugat-régióban több mint másfélszeresére emelkedett, a Dél-Alföldön pedig gyakorlatilag stagnált. A munkaerő-piaci helyzet is kedvezőbben alakult a temesvári központú romániai régióban, itt a munkanélküliség 6 százalék körüli, míg a Dél-Alföldön megközelíti a 11 százalékot – közölte az igazgató.
Kocsis-Nagy Zsolt, a statisztikai hivatal szegedi főosztályának vezetője kiemelte ugyanakkor, hogy a Dél-Alföldön lakók életesélyei jobbak a határ túlsó oldalán élőkhöz viszonyítva. A férfiak 70,7 éves és a nők 77,7 éves várható élettartama egyaránt 11 hónappal kedvezőbb a Dél-Alföldön, mint a Nyugat-régióban. Kiderült, az együttműködést ki szeretnék bővíteni a Vajdasággal, a konkrét tervek között szerepel többek között egy „határ menti sokszínűség vizsgálat”, amely a nemzeti kisebbségek helyzetét, gazdasági aktivitását, gyermekvállalási kedvét elemezné.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
szóljon hozzá!