2009. november 04., 08:462009. november 04., 08:46
A költségvetés elfogadásán, a közkiadások csökkentésén, illetve a közalkalmazotti bértörvény elfogadásán múlik, hogy Románia megkapja a decemberben esedékes hitelrészleteket a nemzetközi pénzintézetektől – derült ki a tegnapi nap folyamán a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Bukarestben tárgyaló küldöttsége és a munkaadók, illetve a szakszervezetek közötti egyeztetések nyomán.
Ovidiu Nicolescu, a Kis- és Középvállalkozások Országos Tanácsának elnöke közölte: az IMF, a Világbank és az Európai Bizottság – mindhárom intézmény hitelez Romániának – a büdzsé elfogadásától tette függővé a további hitelrészletek folyósítását. Jeffrey Franks, az IMF-küldöttség vezetője a találkozón rámutatott: a szervezet segítsége nélkül a román államháztartási hiány elérte volna a 10 százalékot, a 7,3 százalékos hiánycél betartásának lehetővé válása a nemzetközi hitelintézetek beavatkozásának eredménye.
Franks leszögezte: a hitel harmadik részletének decemberben esedékes folyósítása december utánra tolódhat a belpolitikai viharok miatt. Mint arról beszámoltunk, a hitel létfontosságú a megroppant román gazdaság számára, mivel a költségvetés már az állami illetmények kifizetésére is képtelen, ezért a hitel felét a bérek és a nyugdíjak folyósítására fordítja a kormány.
Nicolescu elmondta: a munkáltatók azt kérték az IMF-től, hogy hasson oda: a kis- és középvállalkozások által fizetendő adók maradjanak a jelenlegi szinten, és elmondta, a nemzetközi pénzintézet hajlik arra, hogy rábólintson a munkáltatók azon javaslatára, mely szerint az államnak váljon kötelességévé a közbeszerzéseken meghirdetett munkálatok ellenértékének 60 napon belüli kifizetése.
| Egyelőre nem állapítható meg, hogy Románia teljesítette-e a Nemzetközi Valutaalappal, a Világbankkal és az Európai Bizottsággal kötött hitelmegállapodás feltételeit – jelentette be tegnap az Európai Unió pénzügyi biztosa, Joaquín Almunia. Rámutatott ugyanakkor, hogy a politikai válság nagymértékben nehezíti annak megállapítását, hogy Bukarest milyen mértékben tartja magát a szerződésben foglaltakhoz. |
A munkáltatók egyúttal arra is javaslatot tettek, hogy a külső forrásokból származó összegek zömét fordítsák befektetésekre. Egyúttal egyetértettek abban, hogy a harmadik hitelrészlet késlekedése katasztrofális hatással járna, és csak egy új kormány gyors beiktatására vonatkozó politikai konszenzus állíthatja helyre a nemzetközi pénzintézetek bizalmát.
Markó Béla, az RMDSZ elnöke úgy vélte: kevés az esély arra, hogy a parlament még az elnökválasztás előtt elfogadja a 2010-es költségvetést. A politikus ezért azt javasolta, hogy a parlamenti pártok állapodjanak meg a költségvetés sarokszámairól, az infláció és a hiány tervezett mértékéről, hogy ezáltal garanciát nyújtsanak az IMF számára.
Rámutatott, ez azért szükséges, hogy az IMF megbizonyosodjék: teljesülnek a hitelmegállapodásban rögzített pénzügyi és gazdasági feltételek. A politikus úgy vélte: az államfőválasztás után amúgy is új kormány alakul, amely majd átütemezheti az IMF-fel kötött megállapodást. Ennek ellenére közölte, az RMDSZ részt vesz a Mircea Geoană PSD-elnök által a büdzsé ügyében kezdeményezett pártközi egyeztetésen.
| Az Európai Bizottságnak decemberben a hitelmegállapodás értelmében egymilliárd eurót, a megállapodásban foglalt ötmilliárd eurós öszszeg második részletét kellene átutalnia Románia számára. Az IMF vezető tanácsa december közepén ül össze, hogy eldöntse, Bukarest kielégítően végrehajtotta-e a hitel-megállapodás feltételeként támasztott pénzügyi reformokat és költségvetési megszorításokat, ennek függvényében döntenek az ország számára előirányzott, összesen 12,95 milliárd eurós hitel harmadik, 1,5 milliárd eurós részletének folyósításáról. A Világbank egymilliárd eurót ígért, ebből már 300 eurót folyósított. Az IMF, a Világbank és az Európai Bizottság összesen 19,95 milliárd eurós készenléti hitel folyósításáról állapodott meg az anyagi gondokkal küszködő román kormánnyal. Az IMF küldöttsége Traian Băsescu államfő kérésére érkezett Bukarestbe, hogy másodízben is újratárgyalja a hitelmegállapodást. Az IMF ugyanis eredetileg – a Világbankhoz és az Európai Bizottsághoz hasonlóan – jelezte, hogy mindaddig nem tárgyal, amíg véget nem ér a kormányválság. |
A Nemzeti Liberális Párt honatyái korábban azt javasolták a többi pártnak, hogy november 4. és 12. között egyeztessenek egy olyan nyilatkozat elfogadásáról, amelyben leszögeznék: Románia betartja a hitelmegállapodásban rögzített feltételeket. Mircea Geoană tegnap közölte, a 65 százalékos parlamenti többséggel rendelkező ellenzéki pártok tárgyalásokat kezdeményeznek annak érdekében, hogy megtalálják a jogi megoldást arra, hogy a jelenlegi, ügyvivő kormány is beterjeszthesse a parlament elé a költségvetési törvény tervezetét, amely legfeljebb 5,9 százalékos államháztartási hiánnyal számol.
A kisebbségi ügyvivő kormányt adó Demokrata-Liberális Párt alelnöke, Gheorghe Flutur még hétfőn közölte, hogy a kormány dolgozik a 2010-es költségvetés tervezetén, és jelezte, hogy pártja kész az egyeztetésre a többi parlamenti párttal.
A szigor elsősorban az Európai Bizottság és a Világbank álláspontját jellemzi: míg az IMF számára a jövő évi költségvetés elfogadása az elsődleges szempont, a másik két intézmény a szerkezeti reformokhoz köti a további hitelek folyósítását. Ez annyit jelent, hogy hatályba kell lépnie a közalkalmazottak egységes bérezését szabályozó, az erre szánt kiadásokat csökkentő jogszabálynak, emellett pedig gyakorlatba kell ültetni a nyugdíjakat és az adójogi felelősséget szabályozó törvényeket is.
A bukaresti hatóságok ennek nyomán olyan törvénymódosításban gondolkodnak, amely lehetővé tenné, hogy az ügyvezető kormány is a parlament elé terjeszthesse a költségvetés tervezetét. (A jelenlegi szabályozás ugyanis csupán a teljes jogú kabinet számára engedi ezt meg, egy ilyen kormány hivatalba lépésének ideje ugyanakkor bizonytalan, miután az államfő és a parlamentben többségben lévő ellenzék nem tud megegyezni abban, melyikük jelöltje kapjon kormányalakítási megbízatást a jelenleg ügyvivő kabinetként működő Boc-kormány néhány héttel ezelőtti megbuktatása után.)
A bértörvényt – az egyes kormányhivatalok átszervezését és a közoktatás reformját szabályozó törvénnyel együtt – szeptember 15-én felelősségvállalással fogadtatta el a parlamenttel a kormány, ám a Nemzeti Liberális Párt alkotmánybírósághoz fordult az ügyben, a taláros testület pedig december 9-re halasztotta a döntést.
A nyugdíjtörvényt október elején szintén felelősségvállalással nyújtotta be a kormány a törvényhozásban. Bár az IMF elsősorban a költségvetés elfogadásához köti a következő hitelrészlet folyósítását, az e pénzintézettel megkötött hitelszerződés is tartalmazza a bér- és nyugdíjtörvény év vége előtti elfogadására vonatkozó kitételt. Eszerint a közalkalmazottak egységes bérezését szabályozó törvényt október 30-áig kellett elfogadni, míg a nyugdíjtörvény elfogadásának határideje december 31.
Mihai Şeitan, a munkaügyi tárca államtitkára közölte: az IMF szakértőivel folytatott tegnapi egyeztetésen a nyugdíjtörvényt vizsgálták, a külföldi partnerek elsősorban a nyugdíjpont kiszámításának módozatai és a nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatósága felől érdeklődtek. Amúgy a nyugdíjtörvényt elfogadhatónak tartják.
Az IMF küldöttsége közben a munkaadók mellett a szakszervezetek képviselőivel is találkozott. Az egyeztetésen az érdekképviseletek ismertették, milyen módosításokat szeretnének a nyugdíj- és az egységes bérezési törvény kapcsán. Eszerint mind a férfiak, mind a nők esetében legfeljebb 63 éves nyugdíjkorhatárt szabnának meg, az IMF-küldöttség pedig nyitottnak mutatkozott erre, annak ellenére, hogy korábban 65 éves nyugdíjkorhatárt javasolt. Az IMF szerint egyébként 2010-ben a román gazdaság ismét növekedésnek indul, de sem az akkori 0,5, sem a 2011-es 1,5 százalékos növekedés nem elegendő jelentős állami kiadásnövekedések finanszírozására.
Az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) képviselői egyébként azt kérték az IMF-től, hogy ne folyósítsa a hitel harmadik részletét, hogy így „tanítsa móresre” a politikusokat, ám Bogdan Hossu, az Alfa Kartell vezetője szerint ez hibás döntés volna, hiszen annak árát minden állampolgár megfizetné.
Korábban Vasile Marica, a Sed Lex közalkalmazotti érdekképviselet vezetője arról beszélt, hogy az IMF azt kérte a kormánytól: a költségek lefaragása érdekében 2010 során bocsásson el 150 ezer közalkalmazottat, 2015-ig pedig összesen 380 ezer közalkalmazottól váljon meg a kabinet. Mihai Tănăsescu, Románia IMF-hez delegált képviselője viszont optimista húrokat pengetett: úgy vélte, a gazdasági folyamatok függvényében továbbra is lehetséges a bérek és a nyugdíjak emelkedése, ám a 2006-ban és 2007-ben tapasztalt 20–25 százalékos emelkedés nem valószínű, az illetmények a gazdaság teljesítményével arányosan növekednek majd.
Emil Boc ügyvezető miniszterelnök közben a kedélyeket próbálta csillapítani: ígérete szerint nem várható pénzügyi összeomlás, és a kormány abban az esetben is képes lesz év végéig kifizetni a közalkalmazotti béreket és a nyugdíjakat, ha nem érkezik meg időben az összesen 12,95 milliárd eurós IMF-hitel harmadik részlete.
Közölte, a valutaalapi pénzek elmaradása esetén a kormány más forrásokból szerez pénzt az illetményekre, a szükséges összegeket ugyanakkor nem a beruházásoktól vonják majd el, az infrastrukturális befektetéseket ugyanis európai pénzekből finanszírozzák, ezek társfinanszírozására pedig a kormány rendelkezik a szükséges összegekkel.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A kormány a tervek szerint még ezen a héten jóváhagyja a 2026-os állami költségvetés tervezetét, majd elküldi a parlamentnek elfogadásra – jelentette ki szerdán Ilie Bolojan miniszterelnök.
Idén januárban a nyers adatok szerint 9,1 százalékkal, a szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 6,5 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom Romániában 2025 első hónapjához képest.
Ha az iráni konfliktus kirobbanása óta látottaknál enyhébben, de szerdán is emelte üzemanyagárait Romániai legkiterjedtebb töltőállomás-hálózatával rendelkező Petrom.
A romániai polgárok mintegy 80 százaléka idén nagyobb figyelmet fordít az árakra az online vásárlásoknál, és 57,8 százalékuk lemond a nem nélkülözhetetlen termékekről – derül ki a Cargus futárcég kedden közzétett felméréséből.
A koalíció nézeteltérések miatt bő három hónap késéssel kedden nyilvánosságra hozta a pénzügyminisztérium a 2026-os évi állami költségvetés tervezetét.
A ploieşti-i Petrotel Lukoil finomító újraindítását is fontolgatja a kormány a közel-keleti háború miatti üzemanyagár-emelkedés ellensúlyozására – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Bár a kőolaj világpiaci ára látványos csökkenésnek indult, miután Donald Trump amerikai elnök arról beszélt, hogy közel az iráni háború vége, kedden újra emelkedtek az árak a romániai töltőállomásokon.
A benzin és a gázolaj esetében is védett árat vezet be a magyar kormány, az intézkedés éjféltől lép életbe – jelentette be Orbán Viktor hétfőn a Facebookon.
A kormány három forgatókönyvet vizsgál az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására és a literenkénti 10 lejes lélektani határ túllépésének elkerülésére a nemzetközi piacokon gyorsuló olajár-emelkedés fényében – mondják a Digi 24 által idézett források.
Sorin Grindeanu PSD-elnök hétfői bejelentése szerint a Szociáldemokrata Párt országos politikai tanácsa vasárnapi ülésén dönt majd arról, hogy a szociáldemokraták megszavazzák-e a 2026-os állami költségvetés tervezetét a parlamentben.
Látogatottsági adatok