
Fotó: Agerpres
2011. szeptember 15., 09:102011. szeptember 15., 09:10
A Capital Economics – az egyik legnagyobb citybeli gazdasági-befektetési elemző és tanácsadó csoport – európai főközgazdásza, Jonathan Loynes az elemzésben közölte, hogy a ház 0,5 százalékos GDP-csökkenésre módosította az euróövezetre adott, 2012 egészére szóló előrejelzését. A ház eddig 0,5 százalékos átlagos növekedést valószínűsített jövőre a valutaunió országaiban. A Capital Economics szerint 2013 egészében még mélyebb, 1 százalékos visszaesés várható az euróövezetben a cég által eddig várt stagnálás helyett. A ház vezető elemzője a 1,5 százalékos jövő évi euróövezeti növekedést jósló konszenzusos prognózist „messze eltúlzott mértékben derűlátónak” nevezte. Jonathan Loynes szerint most már „gyakorlatilag elkerülhetetlennek tűnnek” a nagyarányú adósságátrendezések is az euróövezetben, és növekszik annak az esélye, hogy Görögország – esetleg több más tagországgal együtt – „a nem túl távoli jövőben” elhagyja a valutauniót.
Az euróövezet felbomlásának más nagy londoni házak szerint is egyre nagyobb a kockázata. Az Economist Intelligence Unit (EIU) – a világ legnagyobb, nem befektetési banki jellegű gazdaságelemző csoportja – szeptemberre szóló, Londonban kiadott legújabb globális előrejelzésében egyharmadosnál nagyobb esélyt adott arra, hogy az euróövezet mostani formájában nem marad fenn. A ház a valutaunió sorsára több forgatókönyvet is kidolgozott. Ezek közül a legborúlátóbb azt feltételezi, hogy az euróövezeti illetékesek nem tudják enyhíteni a piaci feszültségeket, az olasz és a spanyol kötvényhozamok folyamatosan emelkednek tovább, és a kezelhetetlenné váló adósságteher miatt e két valutauniós gazdaság végül törlesztésképtelenné válik, ami euróövezeti tagságuk feladásához vezethet. Tekintettel az olasz és a spanyol gazdaság méretére, e két ország távozása az euróövezet teljes szétesését eredményezheti – áll az EIU új világgazdasági elemzésében. A cég forgatókönyvei között szerepel az a lehetőség is, hogy Németország hagyja ott az euróövezetet, ami az EIU londoni elemzői szerint ugyancsak a valutaunió végét jelentené.
Az olasz adóssághelyzet egy másik vezető londoni gazdasági-üzleti kutatóközpont, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) nemrégiben összeállított helyzetértékelése szerint is „közel jár ahhoz, hogy fenntarthatatlanná váljon”. A ház azt jósolta, hogy sem Olaszország, sem az ugyancsak a piaci figyelem középpontjába került Spanyolország lakossága nem lesz hajlandó vállalni az euróövezeti tagság fenntartásához szükséges „szűkölködést”. A CEBR elemzői ennek alapján mindössze egyötödös esélyt adtak az elemzésben arra, hogy az euróövezet tíz év múlva is létezni fog jelenlegi formájában.
Martin Wolf, a Financial Times nemzetközi tekintélyű közgazdasági szemleírója a londoni gazdasági napilap tegnapi kiadásában írt elemzésében felidézi nemrégiben lezajlott beszélgetését egy olasz gazdaságpolitikai döntéshozóval, aki kijelentette, hogy jobb lenne a távozás az euróövezetből, mint „30 évnyi szenvedés”.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
Májusban 7,7 ponttal 30,5-re csökkent a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte a CFA Románia Egyesület. A szervezet havonta készít felmérést a pénzügyi elemzők körében a román gazdaság kilátásairól.
Nem tudja, mikor kezdődhetnek (végre) a nyugdíjas évek? Vagy mikor kell kérelmeznie nyugdíjazását? Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) honlapján megtalálható online nyugdíjkorhatár-kalkulátor személyre szabott választ ad.
A Wizz Air légitársaság úgy döntött, hogy töröli több, romániai repülőterekről üzemeltetett járatát, valamint ideiglenesen felfüggeszt egy bukaresti járatot is – irányította rá a figyelmet a BoardingPass szakportál.
Románia 2025-ben is az Európai Unió legalacsonyabb árakkal rendelkező országai között volt, Bulgária után a második helyet foglalta el.
A jelenlegi 4050 lejről július elsejétől havi 4325 lejre nő a bruttó minimálbér, ami nettóban 125 lejes bérnövekedést jelent. A minimálbér megemelése 1 759 027 alkalmazottat érint.
A relatív jövedelmi szegénységben élők száma Romániában tavaly 3,468 millió volt, 3,5 százalékkal kevesebb, mint az előző évben, a relatív jövedelmi szegénységi arány (AROP) 18,4 százalékra csökkent.
Július 1-jétől többet fizethetnek a gázolajért a gépjárművezetők és a fuvarozók, miután lejár az a kormányzati intézkedés, amellyel csökkentették az üzemanyag jövedéki adóját.
Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.