Pórul járhatnak a romániai adófizetők

Ugyancsak 16,5 százalékkal csökkenne a szakértő szerint egy bruttó 6000 lejt kereső adófizető bére: miközben jelenleg egy ilyen összegű fizetésért 4208 lej nettó jár, a tervezett változások nyomán 698 lejjel kevesebb, 3510 maradna a munkavállaló zsebében. Hasonló következtetésre jutott a Hotnews portál által felkért Cornel Grama kolozsvári adószakértő, aki szerint egyedül a minimálbért keresők járnának jól az intézkedéssel, ők 98 lejjel többet, nettó 1163 lejt keresnének.

A román kormány képviselőinek bejelentése szerint januártól emelik a minimálbért, megadóztatják a profitjukat külföldre menekítő multinacionális vállalatokat, forgalmi jellegűvé alakítják a közepes cégek adóját, emellett csökkentik a kötelező magánnyugdíj-járulékot. Lia Olguța Vasilescu munkaügyi miniszter közölte: január 1-jétől a jelenlegi 1450 lejről 1900 lejre növelik a bruttó minimálbért, amelynek az eddigi ütemterv szerint 1500 lejre kellett volna nőnie.

Gazdasági elemzők szerint

ugyanakkor emlékeztettek: a magáncégek közül egyre többen gondolkodnak azon, hogy elköltöztessék Romániából vállalkozásukat a munkaerőköltségek jelentős emelkedése miatt. 2016 végén a bruttó minimálbér még 1250 lej volt.

Ionuţ Mișa pénzügyminiszter bejelentette: a jelenlegi 16 százalékról januártól tíz százalékra csökken a jövedelemadó kulcsa, mindazonáltal teljes egészében a munkavállalókra hárul a társadalom- és egészségbiztosítási járulékok befizetése, ami a bruttó bér 35 százalékát teszi ki. (A munkáltató mindössze egy 2,25 százalékos munkabiztosítási hozzájárulás befizetésére lesz köteles.)

A tárcavezető nem árult el részleteket, hogy mekkora lesz az adó- és milyen módszerekkel fogják felderíteni az ilyen eseteket. A szellemi tevékenységet végző magánszemélyek (ügyédek, közjegyzők, orvosok, újságírók) nem a jövedelmükkel arányos, hanem a minimálbérnek megfelelő társadalombiztosítási hozzájárulást fizetnek; ez Mișa szerint 500 ezer személyt érint.

A kormány azt is tervezi, hogy az évi 1 millió eurónál kisebb árbevétellel rendelkező vállalatok az üzleti forgalmuk után fognak 1 százalékos adót fizetni a 16 százalékos társasági adó helyett. Ez az intézkedés 450 ezer vállalkozást érintene. Az MTI emlékeztet: eddig az évente 500 ezer euró árbevétellel rendelkező vállalatok esetében volt kötelező ez az adózási forma,

Eddig ugyanis a 16 százalékos társasági adót a profit után kellett befizetni, számos vállalkozás azonban alacsony nyereséget jelentett. Mindemellett 2018. július 1-jétől 10 százalékkal emelné a nyugdíjakat a Mihai Tudose vezette kabinet, amely szerint 640 lej lesz a minimálnyugdíj, a nyugdíjpont értéke pedig 1100 lejre nő.

Florin Jianu, a kis- és középvállalkozásokat tömörítő országos szövetség elnöke szerint

bizonyos ágazatokban pedig számos cég – például az idegenforgalmi irodák, szállítási vállalatok – bezárhat az üzleti forgalomra kivetendő adó miatt. Dumitru Costin, az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) elnöke közölte, határozottan ellenzik a tb-járulékoknak a munkavállalókra történő áthárítását, amely ellen nemcsak utcai tüntetések formájában fognak tiltakozni, hanem jogi lépéseket is fontolgatnak.

A BNS egyúttal arra figyelmeztetett, hogy az adótörvénykönyv tervezett módosítása nyomán a nyugdíjasok, a munkanélküliek, a szociális segélyből élők, az egyházi alkalmazottak és a fogvatartottak mentesülnek az egészségbiztosítási hozzájárulás befizetésének kötelezettsége alól, és helyettük is az adófizetők állják majd ezt a terhet. Ludovic Orban, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke bejelentette, alakulata egyszerű indítványt nyújt be a pénzügyminiszter ellen az „adóügyi kísérletek” miatt, amelyek szerinte tönkreverik a gazdaságot.