2013. március 11., 13:272013. március 11., 13:27
Ponta úgy fogalmazott: minden bizonnyal ennek nyomán a közeljövőben csökkentik a „fölösleges személyzet” számát. „Nehezen tudom elhinni, hogy valóban szükség van minden jelenlegi minisztériumi alkalmazottra. Tudni kell, hogy 2010-ben és 2011-ben rengeteg személyt vettek fel a központi állami intézményekhez, miközben több tízezer egészségügyi és rendőrségi alkalmazottat bocsátottak el” – hangsúlyozta a miniszterelnök.
A kormányfő ezért az érintett hatóságok bérköltségeinek 15 százalékos csökkentését javasolta. Rámutatott: ez nem fizetéscsökkentést, hanem létszámleépítést jelent. Ponta hangsúlyozta, sem az egészségügyi, sem a tanügyi intézményeknél nem kell elbocsátásoktól tartani, a tervezett költségcsökkentés kizárólag a minisztériumokra és más központi hatóságokra, illetve ezek helyi irodáira, ügynökségeire vonatkozik. „Nagyon sok pénzt költünk külföldi kiszállásokra, egyéb fölösleges kiadásokra. A nélkülözhető minisztériumi személyzet helyett a rendőrségnél vagy a kórházakban kellene több személyt alkalmazni” – vélekedett a miniszterelnök.
Hivatalos források már csütörtökön úgy nyilatkoztak a Mediafax hírügynökségnek, hogy a kormányfő 15 százalékkal csökkentené a minisztériumok bérköltségét, erről pedig már a kabinet legutóbbi, szerdai ülésén is szó volt. A közszférában egyébként jelenleg mintegy 1,2 millió alkalmazott dolgozik, a 2013-as állami költségvetés pedig erre az évre 46,2 milliárd lejt ír elő bérköltségre. A 15 százalékos lefaragás 12,5 milliárd lejjel csökkentené a közalkalmazottakra költendő összeget. Ponta kezdeményezésére a tavalyi év végén megalakult egy bizottság, amelynek intézkedéseket kell javasolnia annak érdekében, hogy a közszférában hatékonyabb legyen az alkalmazottak munkája. A Liviu Dragnea miniszterelnök-helyettes által vezetett bizottságnak ugyanakkor a közigazgatási intézményekben szükséges személyzeti létszámot is ellenőriznie kellett, illetve meg kell állapítania, hogy az elvégzendő feladatokhoz hány beosztottra van szükség. A testületben helyet kaptak a pénzügyi, munkaügyi, igazságügyi, valamint az európai uniós alapokért felelős tárcák képviselői.
Az adóemelések, a háborúk okozta gazdasági válság, illetve az abból fakadó bizonytalanság miatt az otthont választók számára már sokkal inkább számít fő szempontnak a lakás ára, semmint az, hogy megfeleljen addigi elképzeléseiknek, igényeiknek.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint februárban 2,1 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,3 százalék.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.