
Érthetőnek tartja Románia azokat a gazdasági indokokat, amelyek alapján az azerbajdzsáni Shah Deniz II. gázmező kitermelői konzorciuma nem a Nabucco csővezetéket választotta a földgáz Európába szállítására – nyilatkozta csütörtökön Victor Ponta miniszterelnök, aki hivatalos látogatáson tartózkodik Azerbajdzsánban.
2013. június 27., 22:092013. június 27., 22:09
2013. június 27., 22:102013. június 27., 22:10
A kormányfő hangsúlyozta: a továbbiakban az azeri hatóságok egyéb tervezett projektjeire fognak koncentrálni, elsősorban az AGRI földgázvezetékre, valamint a Socar földgázvállalat lehetséges romániai beruházására. „Az azeri energetikai miniszter szeptember folyamán Bukarestbe érkezik, hogy a két projektről tárgyaljunk. Most jött el a megfelelő pillanat, hogy komolyabban is mérlegeljük ezeket a lehetőségeket\" – mutatott rá Ponta, miután Yaqub Eyyubov azerbajdzsáni miniszterelnökkel folytatott megbeszéléseket. Az AGRI-projekt keretében Azerbajdzsánon, Grúzián, illetve a Fekete-tengeren keresztül szállítanának földgázt Romániába, ahonnan egyrészt a belső fogyasztás egy részét fedeznék, illetve más országokba is szállítanának az energiaforrásból. A beruházás értéke 1,2 és 4,5 milliárd euró közötti lenne a szállítási kapacitástól függően.
A Shah Deniz II. konzorciuma szerdán jelentette be, hogy a Nabucco helyett a Dél-Európán át vezető Transzadriai Csővezetéket (TAP) választja az olaszországi és görögországi magasabb gázárak miatt. A Nabucco jelenlegi résztvevői az osztrák OMV, a bolgár BEH, a magyar Mol, a török Botas és a román Transgaz. A gázvezetéket 1300 kilométer hosszúra tervezték, és az Anatólián áthaladó TANAP földgázvezetékhez csatlakozva a török–bolgár határtól indulva szállítana gázt Bulgárián, Románián és Magyarországon keresztül az osztrák Baumgartenben található gázelosztóba. Az OMV szerdai közleménye szerint lezárt ügynek tekinti a Nabucco projektjét, a konzorcium jövőjéről azonban egyelőre nem esett szó.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
szóljon hozzá!