„A Demokrata Párt bizonyságot tett arról, hogy a politika fontosabb számára a Kolozs megyeiek érdekeinél” – vélte a politikus. Uioreanu mindezt annak nyomán mondta, hogy a képviselőház tegnapi ülésén vita támadt a két párt képviselői között az Erdélyben tervezett befektetés számára kiutalt területről. Az ülésen a honatyáknak jóvá kellett volna hagyniuk egy kormányrendeletet, amelynek értelmében egy új ipari park számára utalnának ki egy, jelenleg állami köztulajdonban lévő, 90 hektáros területet, amelyen a finn Nokia cég, valamint beszállítói építenék fel gyártócsarnokaikat. A törvénytervezetet a szenátus már elfogadta. „A Demokrata Párt képviselői nevetséges okokra hivatkozva azt akarták elérni, hogy a tervezetet elutasítsák. Az ennek nyomán kialakult hangulatban a plénum végül úgy döntött, két héttel elhalasztja a szavazást” – közölte Uioreanu. Emil Boc PD-elnök válaszképp bejelentette: pártja megrovásban részesíti Valeriu Tabãrã képviselőt, amiért nem támogatta a kormányrendelet elfogadását. Boc szerint a honatyát ki is zárhatják a demokrata alakulatból. Mint arról korábban már beszámoltunk, a finn óriáscég idén döntött arról, hogy telefonkészülék-gyártó üzemet épít Kolozsvár mellett. Ennek érdekében a megyei önkormányzat egy új, harmadik ipari park kialakításáról döntött. A Tetarom III. ipari park kialakítása 33 millió euróba kerül, ehhez a kormány 23 millió euróval járul hozzá. Az összesen 200 millió eurós befektetésből megépülő üzemben a Nokia hosszú távon 15 ezer munkahelyet kíván létesíteni. A szóban forgó, Zsuk község mellett található terület a kolozsvári Mezőgazdasági és Állatorvosi Egyetem tulajdonában van, a demokrata képviselők pedig úgy vélték, kárt okozna az oktatási intézménynek, ha a telken ipari park épülne.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Az elektronikai alkatrészeket gyártó német Limoss vállalat tervez üzemet nyitni az Arad megyei Borosjenőben, ahol az Aptiv amerikai autóipari vállalat éppen bezárni készül termelőegységét. Az új befektető jövőre maximum 500 embert foglalkoztatna.
Románia az Európai Unió egyik legmagasabb energiaárát fizeti a lakossági jövedelmekhez viszonyítva – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a parlamentben, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján.
Ilie Bolojan hétfőn kijelentette, hogy a jövő évi költségvetés tervezetének összeállítása nagy valószínűséggel januárra tolódik, mert előtte el kell fogadni azokat a jogszabályokat, amelyek egy kiszámítható büdzsé kidolgozását teszik lehetővé.
A tavasszal becsült 1,4 százalékról 0,7 százalékra módosította hétfőn közzétett őszi prognózisában az Európai Bizottság a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését.
Románia gazdasága „életjeleket mutat”, miután a harmadik negyedévben enyhe pozitív meglepetésről számoltak be – vallja Valentin Tătaru, az ING vezető közgazdásza.
Látogatottsági adatok