„A Demokrata Párt bizonyságot tett arról, hogy a politika fontosabb számára a Kolozs megyeiek érdekeinél” – vélte a politikus. Uioreanu mindezt annak nyomán mondta, hogy a képviselőház tegnapi ülésén vita támadt a két párt képviselői között az Erdélyben tervezett befektetés számára kiutalt területről. Az ülésen a honatyáknak jóvá kellett volna hagyniuk egy kormányrendeletet, amelynek értelmében egy új ipari park számára utalnának ki egy, jelenleg állami köztulajdonban lévő, 90 hektáros területet, amelyen a finn Nokia cég, valamint beszállítói építenék fel gyártócsarnokaikat. A törvénytervezetet a szenátus már elfogadta. „A Demokrata Párt képviselői nevetséges okokra hivatkozva azt akarták elérni, hogy a tervezetet elutasítsák. Az ennek nyomán kialakult hangulatban a plénum végül úgy döntött, két héttel elhalasztja a szavazást” – közölte Uioreanu. Emil Boc PD-elnök válaszképp bejelentette: pártja megrovásban részesíti Valeriu Tabãrã képviselőt, amiért nem támogatta a kormányrendelet elfogadását. Boc szerint a honatyát ki is zárhatják a demokrata alakulatból. Mint arról korábban már beszámoltunk, a finn óriáscég idén döntött arról, hogy telefonkészülék-gyártó üzemet épít Kolozsvár mellett. Ennek érdekében a megyei önkormányzat egy új, harmadik ipari park kialakításáról döntött. A Tetarom III. ipari park kialakítása 33 millió euróba kerül, ehhez a kormány 23 millió euróval járul hozzá. Az összesen 200 millió eurós befektetésből megépülő üzemben a Nokia hosszú távon 15 ezer munkahelyet kíván létesíteni. A szóban forgó, Zsuk község mellett található terület a kolozsvári Mezőgazdasági és Állatorvosi Egyetem tulajdonában van, a demokrata képviselők pedig úgy vélték, kárt okozna az oktatási intézménynek, ha a telken ipari park épülne.
Az idei napelemes Zöld ház program kizárólag akkumulátorok beszerzését fogja finanszírozni. Végre egy-két részletet is elárultak a várva várt lakosságtámogató kiírásról – ezeknek azonban nem örülhetnek a szerényebb költségvetésű prosumerek.
A közalkalmazotti bértörvény új változata az egészségügyi dolgozók több mint 75 százaléka számára hoz béremelését, valamint az oktatásban is jelentős emeléseket hozó új bértáblát jelent, amely 2028-tól lép hatályba.
Arad megyében hivatalosan közel 1300 gazda jelentett aszálykárt, és több mint 79 ezer hektárnyi őszi vetés sínylette meg a hosszan tartó szárazságot. Nagy Zsolt falugazdász a Krónikának kifejtette: sokan nem tudtak a kárigénylés lehetőségéről.
Korlátozzák az Európai Unió tagállamaiban vásárolt cigaretta és szeszes italok Romániába való behozatalának körülményeit az illetékes hatóságok.
Az európai államok közel kétharmada készül emelni a férfiak nyugdíjkorhatárát, háromnegyedük pedig a nőkét is a 2060-as évek végéig a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Pensions at a Glance 2025 című jelentésén alapuló tanulmány szerint.
A Nidec japán villanymotorgyártó vállalatfontolóra vette, hogy Nagyváradra költöztesse a brit Andover városában található, több mint 60 éve ott működő Control Techniques Dynamics nevű gyárát.
Románia a 2026–2027-es fűtési szezonban feszültebb helyzetet fog tapasztalni a gázpiacon – kongatta meg a vészharangot Dumitru Chisăliţă, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
A gazdasági helyzet ősszel kezdhet javulni, az infláció csökkenésével párhuzamosan – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Ágazati adócsökkentést követel a szárazság okozta energiaválság ismeretében a napelemipari szereplők szövetsége, nem sokkal azután, hogy a prosumerek érdekképviselete egyenesen nulla százalékos áfa bevezetésére szólította fel a kormányt.
Enyhe csökkenést mutatnak szombaton az üzemanyagárak Romániában, folytatva az egy nappal korábbi tendenciát. Az „árfelszusszanás” az egymást követő, rekordértékeket eredményező áremelkedések időszakát követi.