Miután 2012-ben a sokadik határidőre sem sikerült befejezni a ratosnyai gyűjtőtónál és vízi erőműnél elkezdett munkálatokat, a Maros megyei hatóságok remélik, hogy az államkasszában mégiscsak akad annyi pénz, hogy az idei esztendő végére átadhassák a létesítményt.
2013. április 23., 13:212013. április 23., 13:21
A szakemberek szerint a 80-as évek végén megkezdett beruházás befejezéséhez mintegy 10 millió lejre lenne szükség, de ebből a kormány mindössze 3,5 milliót utalt át a Hidroelectrica számlájára. Corneliu Grosu Maros megyei prefektus viszont úgy értesült, az ipari minisztérium további 4,5 millió lejt tudna elkülöníteni az év végéig. A finanszírozás hiánya mellett a legnagyobb gondot a csőd felé araszoló állami vállalat fizetésképtelensége jelenti.
„Több ízben is tárgyaltam a Hidroelectrica jogi felszámolójával, aki megígérte, hogy a cég nehézségei ellenére sem állítja le a ratosnyai beruházást\" – számolt be a Felső-Maros menti grandiózus terv helyzetéről Grosu. A kormánymegbízott azért is bizakodó, mert országos szinten a többi épülőfélben lévő vízi erőmű közül a ratosnyai áll a legközelebb a befejezéshez. A jelenlegi prefektus elődje, Marius Paşcan ellenben úgy tudja, hogy a Ponta-kabinet mindössze 5 millió lejt irányozott elő az eddigi munkálatok állagmegőrzésére. „A pénz elfogyott, a munkásokat, a mintegy 300 szakembert menesztették. Még a munkatelepek és munkásszállók őrzésére sincs pénz, így bárki úgy garázdálkodhat ott, ahogy akar\" – kongatta meg a vészharangot Paşcan. A tavaly ősszel szenátori tisztséget szerzett volt kormánymegbízott úgy véli: amennyiben a Ponta-kabinet megfelelőképpen viszonyult volna a beruházáshoz, és elfogadja az általa még 2012 derekán felterjesztett kormányhatározat-tervezetet, már rég termelné a villanyáramot a ratosnyai vízüzem. Corneliu Grosu jelenlegi prefektus cáfolta az elődje által felvázolt apokaliptikus helyzetet, mint mondta, ha minden jól megy, év végéig kigyúl az első, ratosnyai árammal működő villanykörte.
A Marosvásárhelytől mintegy hatvan kilométerre lévő ratosnyai gyűjtőtó és gát körüli bonyodalmak már az előző prefektusok között is perpatvarokat szültek. A megyeszékhely jelenlegi polgármestere, Dorin Florea még kormánymegbízott korában, a 90-es évek vége felé a hegyekben felfogott víz Vásárhelyre való szállítását szorgalmazta. A szakemberek azonban ellentmondtak Floreának, hangsúlyozván, hogy ha minőségileg jobb is a Ratosnyán felfogott víz, gazdaságilag semmiként nem előnyös 60 kilométeres vezetéket lefektetni a Felső-Maros menti település és Vásárhely között.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Koalíciós egyeztetésen próbálják meg tisztázni a bukaresti kormánypártok vezetői a költségvetés miatti, botrányba torkolló nézeteltéréseket.
Miközben tovább késik a hatósági fellépés az üzemanyagárak drasztikus emelkedésének megfékezése érdekében, a kőolaj világpiaci árának alakulását lekövetve, csütörtökön tovább drágult mind a benzin, mind a gázolaj a romániai töltőállomásokon.
Az adóemelések, a háborúk okozta gazdasági válság, illetve az abból fakadó bizonytalanság miatt az otthont választók számára már sokkal inkább számít fő szempontnak a lakás ára, semmint az, hogy megfeleljen addigi elképzeléseiknek, igényeiknek.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint februárban 2,1 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,3 százalék.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!