Piacrengető híresztelések

A lej 5,66 banival (1,34 százalékkal) gyengült az európai fizetőeszközzel szemben, a hivatalos jegybanki árfolyam 4,2272 lej/euró volt. A dollár ennél is többet nyert a lejjel szemben, 2,92 százalékkal erősödött, az árfolyam elérte a 2,9921 lej/dollárt.

Újabb „görögmentő” intézkedések

A lej, akárcsak a forint, gyengüléséhez a piaci hírek járultak hozzá. Már a nap nulladik órájában kiderült, hogy az euróövezeti országok pénzügyminiszterei újabb intézkedésekre készülnek annak érdekében, hogy megakadályozzák a görög adósságválság átterjedését a zóna más államaira. Egyebek között ezt jelentette be a miniszteri csoportot vezető Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök a hétfő kora délután kezdett, több mint tízórás brüsszeli ülést követően. A tervezett intézkedések között szerepel az euróövezeti ideiglenes stabilitási mechanizmus „rugalmasságának és méretének” növelése, a bajba került országoknak szánt hitelek futamidejének meghosszabbítása, valamint a kamatlábak csökkentése is szükség esetén. Hamarosan a miniszterek elé kerülnek az említett lépésekre vonatkozó konkrét javaslatok – fűzte hozzá a luxemburgi kormányfő. Kijelentette: „úgy gondoljuk, hogy ezek az eszközök képesek megállítani az euróövezeten belüli terjedést”. A miniszterek teljesen eltökéltek arra vonatkozóan, hogy megőrzik az euróövezet stabilitását – áll a találkozó után kiadott közleményben.
Olli Rehn pénzügyi biztossal közösen tartott éjféli sajtótájékoztatóján Juncker azt hangoztatta: a csoport azt reméli, hogy a közleményben foglaltak „választ adnak mindazokra a kérdésekre, amelyek a pénzügyi piacokat feltehetően foglalkoztatják”. Hozzátette: tudatában vannak annak, hogy a piacok figyelmének középpontjában most „Olaszország és más országok” állnak.

Athén konkrétumokat sürget

A sajtótájékoztatóval párhuzamosan szivárgott ki Jeórjiosz Papandreu görög miniszterelnök Junckerhez címzett üzenete is, amelyben viszont az athéni politikus az uniós közlések okozta zavart okolta a nemzetközi piacokon kialakult idegességért. Azt hangoztatta, hogy nincs itt az ideje a határozatlanságnak és a hibáknak, és az uniós vezetőknek meg kell végre állapodniuk egy közös tervben.  Juncker a sajtótájékoztatón emlékeztetett arra, hogy már a június végi állam- és kormányfői EU-találkozón döntés született arról: a Görögország számára tervezett új hitelprogramba a magánbankokat is bevonják. Ennek mikéntjéről azonban nem született döntés.

Rendkívüli csúcs várható

Eközben az EU-tagországok pénzügyminisztereinek tegnapi találkozójáról az szivárgott ki, hogy soron kívüli, európai uniós állam- és kormányfői, de legalábbis euróövezeti csúcstalálkozóra kerülhet sor a közeljövőben a görögországi adósságválság miatt. A brüsszeli ülés résztvevői közül többen súlyosnak minősítették a helyzetet, és egyesek úgy vélték, fennáll a kockázata, hogy a válság más euróövezeti országokra is átterjed. Ilyen értelmű nyilatkozatot tett mások mellett Olli Rehn, az Európai Bizottság pénzügyi felelőse. Egyes források szerint a rendkívüli csúcsértekezletre még ebben a hónapban sor kerülhet. Hivatalosan nem erősítették meg azt a számos forrásból felbukkant értesülést, hogy a találkozót még pénteken megtarthatják, és azon csak az euróövezeti államok vezetői vesznek majd részt. A csúcstalálkozókkal kapcsolatos döntésekben az állam- és kormányfői EU-tanácsot elnöklő Herman Van Rompuy a fő illetékes.

Délen nagy a baj

A londoni pénzügyi elemzők nem túl bizakodóak a kialakult helyzet kapcsán. Mint tegnap hangsúlyozták, Görögország törlesztésképtelenné válása és „valószínű kimenekülése” az euróövezetből „elkerülhetetlennek” tűnik, és most már inkább az a kérdés, hogy a két sokkal nagyobb déli tagállam, Olaszország és Spanyolország benn tud-e maradni a valutaunióban. A tegnapi londoni kereskedésben eközben meredeken drágultak az euróövezeti és más EU-tagállamok államadósságának törlesztéskockázati biztosítási tranzakciói, jelezve a görög járványveszéllyel kapcsolatban kiújult piaci félelmeket.