2011. július 13., 09:042011. július 13., 09:04
A lej 5,66 banival (1,34 százalékkal) gyengült az európai fizetőeszközzel szemben, a hivatalos jegybanki árfolyam 4,2272 lej/euró volt. A dollár ennél is többet nyert a lejjel szemben, 2,92 százalékkal erősödött, az árfolyam elérte a 2,9921 lej/dollárt.
A lej, akárcsak a forint, gyengüléséhez a piaci hírek járultak hozzá. Már a nap nulladik órájában kiderült, hogy az euróövezeti országok pénzügyminiszterei újabb intézkedésekre készülnek annak érdekében, hogy megakadályozzák a görög adósságválság átterjedését a zóna más államaira. Egyebek között ezt jelentette be a miniszteri csoportot vezető Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök a hétfő kora délután kezdett, több mint tízórás brüsszeli ülést követően. A tervezett intézkedések között szerepel az euróövezeti ideiglenes stabilitási mechanizmus „rugalmasságának és méretének” növelése, a bajba került országoknak szánt hitelek futamidejének meghosszabbítása, valamint a kamatlábak csökkentése is szükség esetén. Hamarosan a miniszterek elé kerülnek az említett lépésekre vonatkozó konkrét javaslatok – fűzte hozzá a luxemburgi kormányfő. Kijelentette: „úgy gondoljuk, hogy ezek az eszközök képesek megállítani az euróövezeten belüli terjedést”. A miniszterek teljesen eltökéltek arra vonatkozóan, hogy megőrzik az euróövezet stabilitását – áll a találkozó után kiadott közleményben.
Olli Rehn pénzügyi biztossal közösen tartott éjféli sajtótájékoztatóján Juncker azt hangoztatta: a csoport azt reméli, hogy a közleményben foglaltak „választ adnak mindazokra a kérdésekre, amelyek a pénzügyi piacokat feltehetően foglalkoztatják”. Hozzátette: tudatában vannak annak, hogy a piacok figyelmének középpontjában most „Olaszország és más országok” állnak.
A sajtótájékoztatóval párhuzamosan szivárgott ki Jeórjiosz Papandreu görög miniszterelnök Junckerhez címzett üzenete is, amelyben viszont az athéni politikus az uniós közlések okozta zavart okolta a nemzetközi piacokon kialakult idegességért. Azt hangoztatta, hogy nincs itt az ideje a határozatlanságnak és a hibáknak, és az uniós vezetőknek meg kell végre állapodniuk egy közös tervben. Juncker a sajtótájékoztatón emlékeztetett arra, hogy már a június végi állam- és kormányfői EU-találkozón döntés született arról: a Görögország számára tervezett új hitelprogramba a magánbankokat is bevonják. Ennek mikéntjéről azonban nem született döntés.
Eközben az EU-tagországok pénzügyminisztereinek tegnapi találkozójáról az szivárgott ki, hogy soron kívüli, európai uniós állam- és kormányfői, de legalábbis euróövezeti csúcstalálkozóra kerülhet sor a közeljövőben a görögországi adósságválság miatt. A brüsszeli ülés résztvevői közül többen súlyosnak minősítették a helyzetet, és egyesek úgy vélték, fennáll a kockázata, hogy a válság más euróövezeti országokra is átterjed. Ilyen értelmű nyilatkozatot tett mások mellett Olli Rehn, az Európai Bizottság pénzügyi felelőse. Egyes források szerint a rendkívüli csúcsértekezletre még ebben a hónapban sor kerülhet. Hivatalosan nem erősítették meg azt a számos forrásból felbukkant értesülést, hogy a találkozót még pénteken megtarthatják, és azon csak az euróövezeti államok vezetői vesznek majd részt. A csúcstalálkozókkal kapcsolatos döntésekben az állam- és kormányfői EU-tanácsot elnöklő Herman Van Rompuy a fő illetékes.
A londoni pénzügyi elemzők nem túl bizakodóak a kialakult helyzet kapcsán. Mint tegnap hangsúlyozták, Görögország törlesztésképtelenné válása és „valószínű kimenekülése” az euróövezetből „elkerülhetetlennek” tűnik, és most már inkább az a kérdés, hogy a két sokkal nagyobb déli tagállam, Olaszország és Spanyolország benn tud-e maradni a valutaunióban. A tegnapi londoni kereskedésben eközben meredeken drágultak az euróövezeti és más EU-tagállamok államadósságának törlesztéskockázati biztosítási tranzakciói, jelezve a görög járványveszéllyel kapcsolatban kiújult piaci félelmeket.
| „Spanyolország és Olaszország szabadesése Romániára is kihatna. Meg kell hoznunk a megfelelő intézkedéseket, hogy ennek hatása minél kisebb legyen” – jelentette ki tegnap a felmerült hírek kapcsán Adrian Vasilescu, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója. Mint hangsúlyozta, két nagyon nagy országról beszélünk, így az teljesen kizárt, hogy úgy kerüljenek bajba, hogy az a kelet-európai térségre ne hasson ki. „Ha megomlana Spanyolország és Olaszország, az nagy földrengést okozna Európában. Olaszország adóssága olyan magas, hogy ez a veszély valóban fennáll. Reméljük, hogy még elkerülhető” – fejtette ki a szakember. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
Novemberben sem lehet újraindítani a cernavodai atomerőművet, továbbra is fennáll az áramellátási válság kockázata – derül ki az országos operatív törzs határozatából.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!