2008. december 11., 17:372008. december 11., 17:37
A katolikus egyházfő szerint a pénzügyi rendszer legfontosabb szerepe az volna, hogy biztosítsa a hosszú távra szóló beruházásokat és ezáltal a tartós fejlődést. A pápa sajnálkozva állapítja meg: a dölyfösség azt eredményezi, hogy az aranyból épült házat sivatag és hanyatlás veszi körül. Ezzel a megfogalmazással azt a véleményét érzékeltette, hogy a szegények és a gazdagok közötti szakadék még a legfejlettebb országokban is tovább mélyült az utóbbi időben.
A pápa az írásban megállapította, hogy a globalizáció önmagában nem képes megteremteni a békét. Sőt, számos esetben megosztottságot és ellentéteket szül, és ez szükségessé teszi, hogy mély szolidaritást teremtsünk meg, amelynek célja, hogy mindenki részesüljön a javakból. Vagyis a globalizációval a szegényeknek és a gazdagoknak egymással szolidaritást vállalva kell szembeszállniuk. A gazdag államokat azzal a váddal illette a katolikus egyházfő, hogy a szegény országoknak nyújtott gazdasági segítséggel „zsarolják\" azokat.
A pápa újfent kikelt az ellen az érvelés ellen, hogy a szegénység kiváltó oka a demográfiai problémákban keresendő. A katolikus egyház szerint a népesség a gazdagságot jelenti, nem pedig a szegénység mutatója. A születésszabályozást szorgalmazó nemzetközi kampány a pápa szerint nem tartja tiszteletben a nők és a házaspárok gyermekvállalási akaratát.
A pápa újévi üzeneteit rendszerint elküldik a világ állam- és kormányfőinek, valamint a nemzetközi szervezeteknek. XVI. Benedek a pénzügyi válság kirobbanása óta bírálja a nemzetközi bankrendszert, de most nyilvánosságra hozott írásával az eddigi legátfogóbb kritikáját fejtette a pénzügyi világválsággal kapcsolatban.
Hírösszefoglaló
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok